Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)
TANULMÁNYOK - SZINKOVICH Márta: A szabadművelődési korszak Baranyában
Szabadművelődési Tanács intézményesen nem volt kapcsolatban a fenti szervezetekkel (tanácsokkal) s hatása túlnyomórészt közvetve érvénj^esült. Ami a vidéki szabadművelődési apparátust illeti, ennek rendszerét az 1946 elején megjelent VKM rendelet rögzítette. Ennek értelmében: "az iskoiánkivüli nevelésügyi igazgatás és felügyelet szempontjából az ország területe egy-egy szabadművelődési kerületet alkot. . . A szabadművelődési kerület élén a vallás és közoktatásügyi miniszter által kinevezett szabadművelődési felügyelő áll, aki közvetlenül a vallás és közoktatásügyi miniszter alá rendelt első fokú hatóság az iskoiánkivüli nevelés mindazon ügyeiben, amelyekben a vallás és közoktatásügyi miniszter hatósági jogkörét külön rendelettel reá ruházza. " E rendelet alapján kapott kinevezést Baranya vármegye szabadművelődési felügyelője is. (Pécs város iskoiánkivüli népművelési feladatainak irányítására külön felügyelői státust Létesítettek. ) Ezek a személyek azonban tulajdonképpen már 1945 őszétői dolgoztak a minisztérium megbízásából, csak státusuk jogállása nem volt hivatalosan tisztázott. A népmüvelés kerületi vezetői közvetlenül a minisztérium VI. (később az ügyosztály száma VIII. -ra változott. ) ügyosztályától kaptak utasításokat s jelentéseiket is közvetlenül az ügyosztályhoz küldték be. x A helyi népművelődé si tanácsok megalakulása után az ügyvezetők elsődleges kötelessége volt saját népművelési tevékenységük munkatervét benyújtani felettes hatóságukhoz. A megyei szabadművelődési felügyelő ezeket a tervezeteket eszmei-politikai szempontból nagyon ritkán kifogásolta, azt azonban, hogy az előadások, tanfolyamok vagy egyéb népművelési alkalmak számát kevesli, többször észrevételezte. A meghatározott rendszeres népművelési munka igénye az ügyosztály intencióival függött össze. Mutatja ezt az 1946 fanuárjában kiadott minisztériumi utasítás, mely szerint a megyei szabadművelődési felügyelők kötelesek voltak havonta jelentést küldeni a "folyamatban lévő, elmaradt, vagy befejezett tevékenységről. . . a kiszállásokról, a más hivatalokkal, társadalmi szervekkel, intézményekkel folytatott tárgyalásokról, a hivatal ügyforgalmáról, a beosztott munkaerők havi munkájáról és az iskoiánkivüli nevelés minden fontosabb mozzanatáról, Mindjárt itt rá kell mutatnunk arra, hogy a minisztériumi irányítás mun kajában kezdettől fogva meg volt az a törekvés, hogy az állami népművelési tevékenységet meghatározott formában és keretben épitse ki. Ez a szándék már 1945-ben az emiitett körlevél ama mondatában tettenérhető, ahol az ügyosztály kijelenti: "A hivatalos szervekre csak ott hárul az a teendő, hogy népünk számára művelődési alkalmat teremtsenek, ahol a társadalmi szervek azt a feladatot vagy egyáltalában nem,, vagy csak hiányosan és helytelenül látják el. "