Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - VARGHA Károly: Ibafa (Falutörténeti vázlat és földrajzi név-gyűjtés 1954)

műemlékei c. könyve, (Akad, Kiadó, Bp. 1951.- 112.1.) és ezt mondja a faluról: "Ibafa. V árrom, középkori alapfalak. Község, elpusztult, helye. ­rf Ezek az adatok nem sokat mondanak, mert a várromból már semmi nem lát­ható, község pedig nem is egy, hanem legalább kettő volt még a község mai határán belül. A/ AJ:alurészek jnsV2i ? _J^ák^ ^tb^ A község nagyjából fordított "|" kereszt alakú település, amely a régi gomogy­baranyai határhoz közel, nagy dombok között, szép vidéken fekszik. Hosszabb utcája É-D irányú, és egy D-re lejtő dombvégen húzódik, Ny-K-irányu utcája pedig K-felé völgybe hajlik, sot DK-felé el is kanyarodik. A községnek vége­redményben 4 utcája van. A falu közepétől É-ra húzódó utca a Fősőucca^-Föi- sőucca , 1 német nevén ôv&rkâs~ ôbàrkàS Ennek a D-i vége, vagyis az utak kereszteződésétől D-re eső része az Á&5ucca~Alsóucca 2 németül uncfórkás^ k lerkás - A falu K-felé húzódó utcáj át Gudi s, 6 a~Ny- r a induló utcát pe­dig Stuksël 4 néven említik. A Foső , Asó elnevezés onnan ered, hogy a Foső magasabbra és északabbra esik, az asó pedig délebbre és mélyebben húzó­dik. A Gudis névről az adatszolgáltatók csak azt tudták megmondani, hogy hor­vát eredetűnek vélik, de a szó jelentését nem ismerik. Régi elnevezésnek vallják a Stuksel­el együtt. Az utóbbiról tudják, hogy német eredetű elneve­zés, és'utcadarabocska'jelentésű. - Ez a vélemény nem magyarázza meg a­zonban a szó közepén előforduló s hang eredetét. (Darabocska ugyanis ebben a német nyelvjárásban: , - a német Stück = darab-el, - 1 kicsinyito­képzos alakja! ) - Az utcák közül az adatközlők a Gudis t Ibafa egyik ősi ré­szének tartják. - Az utcák kereszteződésétől ÉK-re­van az 1865-ben a Szentháromság tiszteletére fölszentelt r. k. templom. Tőle É-ra áll a Plébá­ nia ^ Paplak. 5 - A Templomt ól K-re, kb. 100 m-nyire egy É-felé benyíló kis közt találunk, a Rózsauccát ^ 2 házzal. Ezek talán a falu legrégibb házai. A Plébániától É-ra, az ut K-i oldalán nyílik egy másik köz, amelyben 3 ház áll. Ennek neve a magyarok, németek és a horvátok ajkán is egyformán Kesl ^ volt. Nyilván a német Gasserl (=utcácska) szóból alakult, amely a Gass-^ Gas­se =utca szónak bajoros -_rl kicsinyítő-képzős formája. A templom előtt, tőle D-re áll egy Kereszt~Köröszt. 9 Vele szemben, az u­tak találkozásától DK-re, a sarkon épült 1941-ben az Iskola* 0 , amely va­lamikor r. kat. majd községi, ma pedig állami iskola. A jelenlegi épületet a régebbi helyén emelték. A K-felé vezető uton a Templomtól mintegy 50 m­nyire van a Malomhid. amely alatt a Malomárok , * 2 német nevén ml/kr^va (=Mühlgraben) vize folyik DNy-felé. A híd onnan vette a nevét, hogy még né­hány éve is tőle K-re jó gőzmalom állott, amely 18 lóerős gőzgéppel műkö­dött, korszerű fölszereléssel rendelkezett, naoi termelése átlag 40 q volt. A Kammerer család birtokát képezte. - Az említett Malomárok a falu aljáig D­nek folyik, onnan Ny-ÉNy-felé fordulva Almamellék határában beleömlik az Almás patakba.

Next

/
Thumbnails
Contents