Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1968. (Pécs, 1968)

TANULMÁNYOK - DÁVID Zoltán: Pécs város népessége és mezőgazdasága II. József korában

érték csak egy kategóriában ott is a Dómkáptalan egyetlen 51 kh területű parcellájánál fordult elő, középértéknek mindkét esetben a 10 pozsonyi mérő termés látszik valószínűnek. Az ugarnak meghagyott földek területe a parcellák számából Ítélve a szántóföldeknek legfeljebb 10 %-ára terjedt ki, igy az egy esztendei termés mennyiségének meghatározásánál kereken kb. 2000 kataszteri hold szántófölddel számolhatunk. Mivel ennek felét gabonával, felét kukoricával vetették be, a város határában lévő szántóföldek egy esztendei termése 1000,kh-on összesen 10.000 p.m. kenyérgabona (buza és rozs) volt s ugyanennyire vehető a kukoricatermés mennyisége is. E több bizonytalan tényezőre épülő s éppen ezért csak tág hibahatárok közt érvényes becslés segitségével megvizsgálhatjuk, hogy Pécs szántóinak termése mennyire fedezte a város lakosságának gabonaszükségletét. Ha a népesség egy esztendi kenyérgabona adagját fejenként 2,5-3 mázsára becsüljük,**

2 a 9151 főnyi lakosság teljes ellátására 1787-ben mintegy 23-27. 000 q gabonára lett volna szükség. Ebből egy esztendőben összesen kb. 4. 000 q búzát illetve rozsot termeltek meg a pécsi határban, ami a szükségleteknek csak 15-17 %át fedezte. Pécs lakosságának tehát jelentős mennyiségű kenyérgabonát kellett vásárolnia, melynek men nyisége elérhette a 19-23. 000 mázsát, illetve 4757.000 pozsonyi mérőt. ° Mivel azonban a pécsi piacot nemcsak közvetlen környékének falvai, de egész Baranya megye, sőt Somogy megye keleti részének és Tolna déli részének községei is fölkeresték, Baján keresztül pedig alföldi buza érkezett, a hiányzó mennyiség beszerzése aligha okozott nehézséget. 8

^ A piaci jelentések és a gabonafelhozatal nagyságára fényt deritő adatok segítségével az adás-vételi forgalomba kerülő gabona mennyiségét pontosan meg lehetne határozni. Annyi azonban adatai alapján is bizonyossá vált, hogy Pécs szűkös határában a szántóföldek gabonatermése a szabad királyi város lakosságának szükségleteit nem tudta fedezni. Miután a kataszteri felmérés nem tartalmazott az állatállomány nagyságára vonatkozó adatokat és más egykorú források sem siettek e téren segítségünkre, a rétek és legelők adatainak kombinatív feldolgozására kevesebb lehetőség kínálkozott. A rendelkezésre álló adatokból csak a rétek minőségére és termésük mennyiségére következtethetünk. A réteket egy esztendei átlagos széna és sarjú hozamuk szerint összesen 10 különböző osztályba sorolták, melyek a következők voltak: (A parcellák szakaszonkénti számát is feltüntettem. )