Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Hudi József: Dunántúli parasztmozgalmak 1848 tavaszán és nyarán

Tolna megyében a lakosság egyes helységekben a jegyzők és tanítók ellen fordult, s megtagadta szerződéses járandóságuk kifizetését. Augusztusban a somogyi Karádról érkező hírek hatására Nak helységben Cséplő László arra biztatta a lakosokat, hogy forduljanak az urak ellen, mondván, hogy „amely 17 helységben úr létezik, (azt) szabad agyonverni". Baranyában, ahol a szántóknak 61, a réteknek 82, az összes birtoknak 39%-a számított úrbéresnek, a felszabadult parasztság főként az 1848 előtt keletkezett sérelmek orvoslásáért szállt síkra. Perczel Imre másodalispán április 5-én kelt, s a kormánynak küldött jelentésében arról számolt be, hogy a szentlőrimci járásban fekvő Bicsérden a lakosok az uradalmi legelőt akarják elfoglalni, hasonlóképpen nyugtalankodik a baksai, gerdi, kákicsi parasztság is. A pécsi járásban fekvő Szalántán a lelkészi járandóságot tagadták meg a lakosok, Patacson az uradalmi erdőben vágott fa eladását gátolták meg. Pécsett, a megyeszékhelyen a közlegelő bérbe adásának megszüntetését, a homokbánya közhasznúvá tételét, a boradó eltörlését és szabad erdőhasználatot követelt a lakosság. A vármegye a vidéki lakosság felvilágosításával kívánta elejét venni a komolyabb mozgalmaknak.

18 IV. ÖSSZEGZÉS HELYETT Az elmondottak talán szemléltetik azt a sokszínűséget, amely a paraszti megmozdulásokra jellemző volt. A paraszti akciókat számát és pontos arányát a dunántúli nagytájon megragadni ma még hiábavaló próbálkozásnak tűnik, azonban törvényhatósági keretek között, s még inkább a települések szintjén már a történeti statisztika segítségével is jellemezhetők az események. A Veszprém megyei börtöntörzskönyvből megtudhatjuk pl. azt, hogy 1848 áprilisától december végéig, a császári csapatrok bevonulásáig összesen 72 személyt börtönöztek be. Lázítás, „urasági ellentállás", „megyei tisztviselő sértegetése" és „elégedetlenség" szavakat olvashatjuk a cselekedet minősítéseként. A lázítók háromnegyede paraszt, a többi nagy része mezővárosi iparossegéd.

1 Ez azonban csupán a jéghegy csúcsa. Pontosabb adatokat kapunk, ha az egyes településeket is megnézzük. Veszprém megye 277 településének 40%-ában történtek kisebb-nagyobb erőszakos cselekmények 1848-1849-ben. A mezővárosoknak 80, a falvaknak 50, a pusztáknak 17 Ember 1951, 76-79. 18 Ember 1951,79-86. 19 //«//1984,447-455.