Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Ódor Imre: Az első népképviseleti országgyűlés baranyai követei

lehet. Javasolta ezért, hogy az 1849. évi, második költségvetést is vegye tárgyalás alá még az 1848 őszi ülésszak. Debrecenbe is késedelem nélkül követte a magyar szuverenitást megtestesítő törvényhozást. A szabadságharc bukása után Pesten hadbírósági eljárás alá vonták, de úgy ítélték meg, hogy kevés szerepet játszott, „visszahúzódott a színpadról", ezért 1850 júliusában az uralkodótól amnesztiát kapott. Visszatért Pécsváradra, ahol 1850 szeptember 20-tól 1856. december l-ig politikai felügyelet alatt állt. Ügyvédi hivatása gyakorlatából kizárták. A rendőri megfigyelők magatartását eleinte nyugodtnak, békésnek találták, utóbb azonban a soproni helytartósági hivatal úgy találta, hogy „nagy szájjal agitál és nem jó szellemű". Később újra úgy látták, hogy erkölcsös, nyugodt és jó híre van. Az 1860-1861. évi alkotmányos időszakban nem választották be a vármegye illetve az országgyűlés testületébe. Utolsó nyoma, hogy 1866-ban újra Baranya vármegye törvényszéki esküdtje. (Figyelemre méltó azonban, hogy a munkacsoport a tiszti címtárakban talált egy pénzügyminisztériumi tisztviselőt, „Emerich von Hegedűs" miniszteri titkárt, aki 1873-ben és 1875-ben Pesten, a ferencvárosi Vámház krt. 8 sz. alatt lakott. Ez az ember 1866-67-ben a pesti lakcímkönyv szerint még nem volt pesti lakos, ami megerősíti a feltételezést, hogy pécsváradi képviselőnkről van szó. Hegedűs Imre ugyanis 1873-1875-ben 59, illetve 61 éves volt. 1880 még szerepel a budapesti címtárban. Gyászjelentése nem maradt fenn.) Forrás: Közlöny, 18/1848. OL N70 Arch, regnic. Diaeta anni 1848/49. 2A 13/a, 243/48. és uo. 312/48 Perczel Vince, bonyhádi (1821 -Tétény, 1900. augusztus 20.) A módos és kiterjedt bonyhádi Perczel család több tagja 1848-ban kiemelkedő szerepet játszott a szabadságharcban. Vince kevésbé feltűnő, csendes alkat volt. Nagyapja Perczel Tamás (1728-1780), nagyanyja: Sztankovánszky Jusztina, atyja P. Lajos (1765-1824), édesanyja: Geitl Katalin. Születési helye valószínűsíthetőleg Bonyhád. Életútjáról nem áll rendelkezésre információ, de az ügyvédi vizsgát mindenképpen megszerezte, egyébként nem lehetett volna törvényszéki bíró. Felesége: Nendtvich Anna. Gyermekei: Vince II. (1842-1872), Richárd (fi 845), Ilona (fi 847). Az 1848. júniusi képviselő választásokon a kerület lakossága Majthényi József alsómocsoládi birtokost, első alispánt, gr. Batthyány Kázmér közvetlen segítőtársát szerette volna a követi székben látni, ő azonban megyei teen-