Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Pálmány Béla: Az első népképviseleti országgyűlési választások Magyarországon

hogy ebben nagy számban voltak vármegyei tisztviselők, akik a jogi képzett­ség megszerzése után fokról fokra emelkedtek a ranglétrán a tiszteletbeli es­küdt, vagy aljegyző tisztétől a szolgabíróságon vagy számvevőségen át az al­ispánságig. Magától értetődően szinte mindnyájan gazdálkodtak is birtokai­kon és voltak köztük olyan dúsgazdag emberek, mint a Pest megyei Patay József, a bácskai Latinovits Móric, a temesi nábob ittebei Kiss Miklós, a trencséni Szitányi Ullmann László. Többségük birtoka azonban éppen hogy megütötte a közepes jómód szintjét és a polgári átalakulástól, a képzettség révén betölthető közigazgatási vagy gazdasági állásoktól függött saját és családi jövőjük, jólétük. 3. A papságot 5 katolikus lelkész - köztük Horváth Mihály püspök és tör­ténész és 4 falusi, mezővárosi tisztelendő plébános - 4 református lelkész - a híres kolozsvári id. Szász Károly, pápai Bocsor István és Kecskeméti Karika János professzorok, továbbá 2 uniópárti szász evangélikus (a kőhalmi Falk Károly, a segesvári Goosz Károly), 3 román egyesült (görög katolikus) illet­ve nem egyesült (ortodox) felekezetű pap (a magyarbarát Papfalvi Szilárd, Pap Zsigmond és Popovits Miklós) képviselték. E 14 pap a képviselők alig 3,1%-át tette ki. 4. A városi polgárságot Magyarországon a nagyobb szabad királyi váro­sok többnyire német, illetve a legnépesebb mezővárosok - Békés, Békéscsa­ba, Cegléd, Kecskemét, Nagykörös, Orosháza, Nagybecskerek - magyar, szlovák, vagy délszláv anyanyelvű és városi tisztségviselőből lett parlamenti követei, Erdélyben pedig a magyar, szász és örmény, ritkábban román lakta városok ugyancsak a tisztviselők közül választott követek képviselték. Szá­muk összesen 85 (18,60%) volt, mégpedig magyarországi közülük kb. 50, erdélyi pedig 23 szász, 5 magyar, 5 örmény és 2 román. A leghíresebbek vol­tak köztük a budai Házmán Ferenc, a szegedi Osztróvszky József, a szom­bathelyi Horváth Boldizsár, a kolozsvári Szász Károly és a szepesiek, Irányi Dániel, Hunfalvy Pál és Ludvigh János. Gyáriparos egyedül az ügyvédi képesítésű Fisser István temesvári szivar­és gyufagyárnok, kereskedő pedig a nemesi eredetű Szidor Ferenc galgóci fakereskedő akadt a Képviselőházban. A népképviselők karában a céhes kézműiparosságot pedig csupán a pesti Molnár György gombkötő, a virohovicai Tanay Mátyás csutorás és a nyergesújfalusi Zsitvay József mé­száros mesterek jelenítették meg. Bányatisztviselő az abrudbányai Reinisch Ágoston - a többi négy bányabirtokos, nemes és földesúr volt egyben (Baternay Imre, Fülepp Sándor, Kovács Lajos és Jekelfalussy Emil). 5. A polgárosult értelmiség, a honoratiorok számát (részben a fenti polgárfiak között is számításba vétettek, mivel városi, illetve falusi kerületek is megválasztották őket) mintegy 30 főben lehetett megállapítani. Többsé-

Next

/
Thumbnails
Contents