Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Pálmány Béla: Az első népképviseleti országgyűlési választások Magyarországon

nemesség, városi polgárság, sőt a jobbágyság fiai is felemelkedhettek a püspöki székbe. A három protestáns egyház, a református, az evangélikus és a bevett vallássá tett unitárius felekezetek egyházi elöljárói, a superintendensnek nevezett püspökök még nem nyerték el a felső táblai tagságot, erre csak 1867 után került sor. A Mohács előtti korba visszanyúló hagyomány alapján a zászlósurak (nádor, országbíró, tárnokmester, főlovászmester stb. ) mellett a vármegyék főispánjai, Erdélyben a székely és szász székek főkirálybirái, a kiváltságos (jász-kun, hajdú, szepesi XVI város, kővári) kerületek főkapitányai, összesen 76-an is székkel és szavazattal bírtak a főrendi táblán. A főnemesség zömét azonban az 566 magyarországi és 111 erdélyi 21 éven felüli gróf és báró illetve egyéb királyi meghívott képezte. 1. tábla: Az 1848. július 5-én összeült Nemzeti Gyűlés Felsőházába meghívott magyar és erdélyi tagok száma Főpapok Római katolikus érsekek Római és görög katolikus megyés püspökök 3 20 14 2 1 7 választott püspökök szerzetesrendek főapátjai Görög nem egyesült érsek püspökök Összesen 47 főpap Világi főrendek Hivatalbeli főrendek Zászlósurak és koronaőrök Megyék főispánjai Magyarországról Horvátország és Szlavóniából Erdélyből a székely főkirálybirákkal Kerületek főkapitányai Összesen „Nemzeti"' (született) és honosított főrendek (Habsburg főherceg) Született herceg Honosított herceg Született gróf Honosított gróf 76 hivatalbeli főrend 12 45 3 12 4 7 303 56 (1)