Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Pálmány Béla: Az első népképviseleti országgyűlési választások Magyarországon

követe, továbbá a horvát, a szerémi, a temesi bánsági határőr ezredek és a titeli csajkás kerületek összesen 15 képviselője nem jelent meg a Pestre összehívott magyar „Nemzeti Gyűlésen" hanem a Zágrábban összegyűlt Sabor-t illetve a karlócai szerb gyűlést tekintette szuverenitása megtestesítőjének, így Magyarország választókerületei - a visszacsatolt Partium-mal, Fiúméval, a szlavóniai Verőce megyével, Eszékkel és Péterváraddal együtt337 képviselőt küldtek a pesti országgyűlésbe. Erdély 9 magyar megyéjét, továbbá az 5 székely és 11 szász széket, illetve kerületet, végül a három nagy szabad királyi várost - Kolozsvárt, Marosvásárhelyt és Gyulafehérvárt - a magyar uniós törvény (1848: VII. tc.) szerint a közös hongyűlésen 69 szavazat illette meg, azonban az erdélyi diéta júniusban 73 választókerületet jelölt ki, amit Pesten tudomásul vettek. Önálló követeket küldhettek a kiváltságos mezővárosok így Bereck, Oláhfalva, Vajdahunyad, Kolozs, Szék valamint 2 örmény közösség, Szamosújvár és Erzsébetváros polgársága is. A törvénybe foglalt hagyományt megtartva a 6 nagyobb város 2-2 népképviselő választására lett jogosult. A választások előkészítését a megyékben, városokban május végén júniusban ún. középponti bizottmányok végezték. A választójogi törvény csak a megyékben kialakítandó választókerületek számát állapította meg, a körzetek főhelyeit és határait kb. 30 000 lakosonként e testületek állapították meg. A kisebb szabad királyi városok a környező falvakkal közös ún. vegyes kerületeket alkottak, amit számos esetben - pl. Szakolca, Zilah és 7 krassói bányamezőváros - sérelmeztek, mondván hogy így a polgárosult, művelt városlakók helyett a többségbe került vidéki nép kapott képviseleti jogot, őket e régi joguktól megfosztották. A népes bizottmányok tagjai közé a megye tekintélyes tisztviselőit, a helységek bíráit is bevették, együtt írták össze a cenzust elért, választójoggal felruházott polgárokat. Nem meglepetés, hogy a bizottmányok tagjai közül feltűnően nagy számban lettek később megválasztott országgyűlési képviselők, mivel a listába vétel során személyes ismerősük lett szinte minden választó. így Trencsén megyében az előkészítéssel megbízott testület öt tagja (Dualszky Ignác, Marsovszky Bernát, Nozdroviczky Gyula, Ullmann László és Vitolay József) is követté lett választva. Egy-két esetben ez visszaélésekre is módot adott, így a nagyvázsonyi kerületben az öt kuriális nemesi község jelöltje, Molnár Dénes mint előzetes összeíró, többszáz magyar és sváb jobbágyot is törölt a jegyzékből, hívei pedig a választás során véres verekedést provokáltak az ellenfél, Kún József zömmel katolikus és jobbágy hívei ellen, és a botokkal folytatott csatát maga a jelölt kezdte. A választások nyíltan történtek, vagyis a joggal felruházott polgárok külön csoportokban jelöltjeiket éltető feliratú zászlók alatt tömörültek, és a vá-