Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)
Rayman János: A Kossuth bankók Baranyában
A magyar és osztrák pénzek különböző változatainak egyidejű forgalma, teljes vagy részleges kitiltásuk a köz-, illetve a magánforgalomból a lakosság részéről nehezen volt követhető. Ezt az állapotot fejezi ki egy érdekes levél, amelyet a pécsi mészárosok írtak a kerületi főispánhoz. Ennek egy része így hangzik: „... Bölcsen tudja méltóságod, hogy a szerencsétlen forradalom egyik tényező baklövése volt alkotmányos hazánkat királyi szentesítés híjával bíró tenger magyar bankóval elözönleni. - A jövőbe nem láthatott és csak a jelennek vakon hívők néptömege nem volt képes fanatizálásában felfogni azon gyász emlékű interregnumra bekövetkezett súlyos körülményeket - a magyar bankók érvénytelenítése ezreket juttatott koldusbotra - E szörnyű csapás káros hatását megszülé! A nép tetemes veszteségén tanulva, a jelenleg szereplő papírpénzek egyik fajtájához sem viseltetvén bizalommal..." 66 A bemutatott szerény adataok alapján úgy véljük, hogy Baranya népe az osztrák és magyar bankjegyek áldatlan viszonyai közt hasonló módon viselkedett mint az ország más területein élők. A Kossuth bankókat talán a változás reményében, később kegyeletből a szigorú büntetések ellenére sem szolgáltatta be. Itt is sok megmaradt a lakosság kezén, csak arányaiban lehetett kevesebb, mint a rebellisebb sorsú vármegyékben. Mivel 1849-ben rövid néhány héttől eltekintve, az osztrák katonai jelenlét volt a meghatározó Baranya megyére, az itteni pénzforgalomban a Kossuth bankók jóval kisebb szerepet játszottak. A kölcsönös tiltások pedig a bankjegyek iránti csekély bizalmat is alaposan megrendítették. Az ezüst és aranypénzek is inkább a ládafiába rejtőztek, csak akkor kerültek elő, ha elkerülhetetlenné vált felhasználásuk, ezért évekig eltűntek a forgalomból. A háború pusztításai és az azt követő értékvesztés ezért tovább nehezítette a gazdasági élet helyreállítását, amely szinte a kiegyezésig elhúzódott. 66 BML. 1315/1850 megyefönöki ir.
