Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Márfi Attila: Színjátszás Pécsett 1848-1849-ben

ni persze feltételezhetjük. De konkrét források birtokában nem állunk, aminek adataira támaszkodva oszthatnánk az egykori cikkíró kijelentéseit. S az is elképzelhető, hogy Sommer Mária, alias Nyári Lajos a komáromi kapitulálást megelőző napokban lett hadnaggyá, s éppen azért hogy ilyen módon kapjon szabad elvonulást és amnesztiát. Maga Klapka említi egyhelyütt visszaemlékezéseiben, hogy: „Az ellenséges főparancsnokkal történt megegyezésünk alapján (...) a polgári tisztviselők és az összes politikai egyéniségek is, akik Komáromba menekültek. Mindeniküknek megfelelő katonai rangot adtam, s a többiekhez hasonlóan ők is (...) a császári pecséttel ellátott útlevelet kapták."

32 De ez sem bizonyított Sommer Máriára (Nyári Lajos) nézve, mert Klapka név szerint senkit sem említ. S naplójának azon fejezetében amely „A magyar nők 1849-ben" címet viseli, szintén nem találkozunk a színésznő-hadnagy nevével.

33 Tehát van egy honvédhadnagyunk, aki ráadásul színésznő is volt. De a szabadságharc alatti tevékenységéről nem tudunk bővebbet, csak a feltételezéseink maradtak meg, s ugyanez a helyzet röpke színészi pályafutásával is. Sommer Mária alias Nyári Lajos alakját tehát továbbra is homály fedi.

34 „Csak" annyi ismert, hogy részt vett a nemzeti felkelésben, nem futamodott meg idő előtt, s hazájából úgy kellett kitoloncolni, mert érvényes útlevele birtokában nem Hamburgba, hanem Pécsre utazott a szüleihez. S ha ehelyütt nem is teremtettünk legendát Sommer Mária alakjából (hiszen nem ez volt a célunk), ennek az volt az oka, hogy „objektívebben" akartuk megközelíteni az egykori honvédhadnagynak, színésznőnek szabadságharcunkban való részvételét. A szabadságharc bukását követően a nemzeti színjátszás is válságos helyzetbe került. A harci események szinte teljesen szétzilálták az ország eddig kiépült színházi struktúráját. A szabadságharc bukását követő megtorlásoknak számos színész is áldozatul esett, vagy választotta a kényszerű emigrációt.

35 A magyar színészet ideiglenesen a háttérbe szorult, hogy helyére német színészek kerüljenek. Kolozsváron például a Pécsett is fellépő Karl Friese kapott játékengedélyt, Kassán és Szegeden is évekig csak német truppok működhettek. Miskolcon abbahagyták a színház újjáépítését, de Pesten a Nemzeti Színház működésében is zavart okoztak az abszolutizmus adminisztratív intézkedései. Pécs pedig már 1849. februárjában a császári csapa32 Klapka 1986. 248. 33 Az is elképzelhető, hogy konspirációs okokból nem közli a titkos megbízást kapottak nevét. Katona Tamás is megjegyezte előszavában, hogy Klapka néha szándékosan elhallgatott, vagy elferdítve közölt olyan tényeket, amit még mindig államtitoknak tartott. (Katona in: Klapka, 1986. 8-10.) 34 Elképzelhető azonban, hogy a Magyar Országos Levéltár, a Hadtörténeti Intézet, vagy az erdélyi és bécsi archívumokban esetleg található utalás az egykori „Mária hadnagyról". 35 Székely 1990.371.