Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Nagy Imre Gábor: Pécs szabad királyi város 1848 tavaszán

A zsidóellenes hangulat ettől nemcsak hogy nem ült el, sőt a lakosság egy része a zsidók azonnali kiűzését követelte a városi tanácstól, amely először engedett, majd még aznap délután visszakozni próbált. A zsidók kényszerű elköltözéséről és a március 27-i eseményekről a legilletékesebb, Pintér Mi­hály főbíró számolt be a MOIB-nak: „[...] számos lakos a közgyűlésben megjelenvén elhatároztatni kívánta, hogy a zsidóság háromszor 24 óra alatt e városbuli kiköltözésre szoríttassék. Az ezt követelő sokaságnak megmagyaráztatott, hogy a törvény ellen a ható­ságnak hatalmában nem áll a zsidókat, kiknek lakhatási engedelmek vagyon, e városból kitilthatni, és felszólíttattak a követelők a csend s rend megtartá­sára, de nem szűntek meg a zsidók kiűzését sürgetni. Ezután felszólíttattak a követelők, hogy azok, akik a zsidók kitiltását kívánják, egy kérelemlevelet írjanak alá,de azok ezt megtagadták és csak a zsidók kitiltását kérték elhatá­roztatni. Minden felszólítás, csillapítás hasztalan lévén, s ellenállásra erő nem lévén, nehogy a közrend megzavartassék, a gyűlés kénytelenülve ki­mondotta, hogy a zsidóknak kiköltözni kell. Hanem azonban a tömeg távoz­tával délutáni 4 órára ülés tartása rendeltetett, mely ülésben a beltanács a vá­lasztó polgársággal tanácskozván, rendelések tétettek, hogy a zsidók akármi bántalmakkal ne illettessenek, vagyonok és személyek bátorsága megőriz­tessék [,..]" 86 A március 27-i, zsidókat kiköltözésre szorító határozat be sem került a vá­ros jegyzőkönyvébe. Csak a délutáni, már módosított határozatnak van nyo­ma. Itt ismertették a zsidók kérelmét, hogy ne űzzék ki őket három napon be­lül, mert a) A vagyonuk kereskedelmi árucikkekben fekszik, amit ilyen rövid idő alatt lehetetlen elszállítani. b) A jelentős kintlévő követeléseiket a kitűzött határidőn belül nehezen le­hetne behajtani. c) Az általuk használt bérelt idegen javak keresztények tulajdonát képe­zik. d) Az ártatlan gyermekeikkel, akik között ágyban fekvő betegek is van­nak, felelőtlenség lenne útrakelni. e) Maguknak sincs menedékük, nemhogy javaikat oda biztonságba elvi­hetnék. fi E szomorú határozatot követően sajnos már ma az utcán gorombaságo­kat tapasztaltak. Kérelmükre a városi tanács igyekezett megvédelmezni őket és felhívást intézett érdekükben a lakossághoz, hogy a jegyzőkönyv szavai szerint „[...] a 86 Pintér Mihály főbíró jelentése a MOIB-nak. Pécs, 1848. április 1. MÓL. MOIB ir. 100/1848. Közli Simon 1989. 124.

Next

/
Thumbnails
Contents