Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)
Nagy Imre Gábor: Pécs szabad királyi város 1848 tavaszán
A zsidóellenes hangulat ettől nemcsak hogy nem ült el, sőt a lakosság egy része a zsidók azonnali kiűzését követelte a városi tanácstól, amely először engedett, majd még aznap délután visszakozni próbált. A zsidók kényszerű elköltözéséről és a március 27-i eseményekről a legilletékesebb, Pintér Mihály főbíró számolt be a MOIB-nak: „[...] számos lakos a közgyűlésben megjelenvén elhatároztatni kívánta, hogy a zsidóság háromszor 24 óra alatt e városbuli kiköltözésre szoríttassék. Az ezt követelő sokaságnak megmagyaráztatott, hogy a törvény ellen a hatóságnak hatalmában nem áll a zsidókat, kiknek lakhatási engedelmek vagyon, e városból kitilthatni, és felszólíttattak a követelők a csend s rend megtartására, de nem szűntek meg a zsidók kiűzését sürgetni. Ezután felszólíttattak a követelők, hogy azok, akik a zsidók kitiltását kívánják, egy kérelemlevelet írjanak alá,de azok ezt megtagadták és csak a zsidók kitiltását kérték elhatároztatni. Minden felszólítás, csillapítás hasztalan lévén, s ellenállásra erő nem lévén, nehogy a közrend megzavartassék, a gyűlés kénytelenülve kimondotta, hogy a zsidóknak kiköltözni kell. Hanem azonban a tömeg távoztával délutáni 4 órára ülés tartása rendeltetett, mely ülésben a beltanács a választó polgársággal tanácskozván, rendelések tétettek, hogy a zsidók akármi bántalmakkal ne illettessenek, vagyonok és személyek bátorsága megőriztessék [,..]" 86 A március 27-i, zsidókat kiköltözésre szorító határozat be sem került a város jegyzőkönyvébe. Csak a délutáni, már módosított határozatnak van nyoma. Itt ismertették a zsidók kérelmét, hogy ne űzzék ki őket három napon belül, mert a) A vagyonuk kereskedelmi árucikkekben fekszik, amit ilyen rövid idő alatt lehetetlen elszállítani. b) A jelentős kintlévő követeléseiket a kitűzött határidőn belül nehezen lehetne behajtani. c) Az általuk használt bérelt idegen javak keresztények tulajdonát képezik. d) Az ártatlan gyermekeikkel, akik között ágyban fekvő betegek is vannak, felelőtlenség lenne útrakelni. e) Maguknak sincs menedékük, nemhogy javaikat oda biztonságba elvihetnék. fi E szomorú határozatot követően sajnos már ma az utcán gorombaságokat tapasztaltak. Kérelmükre a városi tanács igyekezett megvédelmezni őket és felhívást intézett érdekükben a lakossághoz, hogy a jegyzőkönyv szavai szerint „[...] a 86 Pintér Mihály főbíró jelentése a MOIB-nak. Pécs, 1848. április 1. MÓL. MOIB ir. 100/1848. Közli Simon 1989. 124.
