Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Márfi Attila: Színjátszás Pécsett 1848-1849-ben

források. Még a sorsdöntő években, 1848/49ben sem, igaz ekkor csak kevés ideig voltak tárva Thália templomának kapui Pécsett. A SZÍNJÁTSZÁS 1848-BAN Március 15-ét követően országosan is bebizonyosodhatott az a tétel, hogy a színházak nézőtere ismét fórummá válhatott a társadalmi nyilvánosság számára. így nemcsak a pesti Nemzeti Színházban, de a vidéki játékszínekben is gyűlésekké, politikai fórumokká szélesedtek ki a meghirdetett előadások. Győrött például két héttel a forradalom kitörése előtt a nemesi ellenzék és a városi ifjúság alkotta közönség előtt a színházban felolvasták az országgyűlési ellenzék felirati javaslatát.

10 Míg a forradalom előestéjén meg kellett szakítani Czakó Zsigmond „Könnyelműek" című drámáját, hogy a színházi sokadalom kívánságára a Rákóczi indulót vezényelje újra és újra a derék német karmester. Másnap pedig csak azért gyűltek egybe a színházban, hogy a Szózatot elénekelhessék. S ha némi késéssel is, de ezek a jelenetek lezajlottak Szegeden és Aradon is. Ahol a március 1 T-i esti előadások szintén megszakadtak, s a helyi cigánybandából verbuvált zenekar húzta a Rákóczi indulót a felhevült ifjúság akaratára. Pesten a „Bánk bán" előadása alakult át zajos tüntetéssé, s a tömeg a Nemzeti dal első megzenésített változatait énekelte. Rozsnyón március 26-án már sorra sem került a meghirdetett darab, s csak hazafias dalokat és lelkesítő szavallatokat adtak, miképpen ugyanezen időben Temesváron is.

11 Ugyanekkor a győri Városi Színházban Hetényi József színtársulata agitációs-propaganda előadásokat is tartott a helyi publikum és a szélesebb rétegek számára 1848. kora nyarán. A „Szabad sajtó első szüleménye" címmel meghirdetett előadásokon többször is színre került Szigeti József a pesti Nemzeti Színház művészének 3 felvonásos, erre az alkalomra írt, azaz a szerző szavait idézve"jelen korunkhoz alkalmazott" mozgósító színdarabja, az „Egy táblabíró a martiusi napokban, vagy: Szabadság, egyenlőség és testvériség" cím alatt. Majd egy „helyi nemzetőr" sebtében írt színműve is színpadra került „A tömeges népfelkelés" című, nyíltan mozgósító jellegű alkotás, amelynek már az egyes felvonás alcímei is sokatmondóak voltak: „Egy borzasztó éj", „A falkafogyasztó csárda" és „A swarczgelb".

12 Mivel a forradalmi hatóságok mindvégig tisztában voltak a színjátszás mozgósító erejével, sorra szerveződtek olyan alkalmi színtársulatok, melyek 10 Kerényi 1990.352. 11 Kerényi 1990. 352-353. 12 Győr Megyei Jogú Város Levéltára, Györ Városi Színház iratai. IV. B. 1 419. (2.)