Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Füzes Miklós: Batthyány Kázmér gróf dilemmája (A magyar külpolitika alternatívái 1849. április-júliusában)

ország, Franciaország uralkodói azon a véleményen voltak, hogy a görögök legitim uralkodójuk ellen fordultak, mellettük ezért nem interveniáltak, hanem sorsukra hagyták őket. A végveszély szélén álló görögök Angliához fordultak, ha másért nem, keresztényi könyörületből ne hagyja őket megsemmisíteni. Az angol külügyminiszter hallgatott a kérő szóra, szövetséget hozott létre Londonban 1827-ben a franciákkal és az oroszokkal abból a célból, hogy előbb diplomáciai úton, ha kell fegyveres demonstrációval is interveniáljon a görögök érdekében. Ennek következménye az 1827. október 20-án lezajlott navarinoi tengeri ütközet, ahol az angol, a francia és az orosz hajóhad a török és az egyiptomi hajóhadat legyőzte. Görögország megmenekült a Metternich-féle abszolutista irányzat hatása alól. További eredmény, hogy megbukott a „Szentszövetség" alapelve is, mert a hármas szövetség a legitim uralkodó elleni lázadókat támogatta. Palóczy szerint a hármas szövetség éppen azt bizonyította be, hogy a görögök nem rebellisek, vagy ha azok is, egy a szabadságáért küzdő nemzetet támogatott Anglia és szövetségesei. 4. Az 1830-ban kitört párizsi júliusi forradalmat, amikor a franciáké. Károlyt elkergették és helyébe az orleanoi herceget, Lajos Fülöpöt ültették, az orosz, osztrák és porosz uralkodók a legitimitás sérelmének tekintették és fegyverrel akartak fellépni a franciák ellen. Anglia törvényesnek ismerte el X. Károly elkergetését és Lajos Fülöp trónra ültetését. Kimondta, hogy nem csak maga nem lép fel ellene, hanem másoknak sem engedi azt meg. A francia és angol szövetség létrejöttekor az orosz, a porosz és az osztrák uralkodók jónak látták fegyverhez nem nyúlni. Palóczy szerint különösen akkor, amikor tudomásukra jutott, hogy a puskákban szűkölködő francia hadsereget és a nemzeti gárdát az angolok puskákkal látják el. 5. A Bécsi Kongresszus által Belgiumból és Hollandiából álló, Németalföld elnevezésű új államalakulat ellen a belgák 1830-ban fellázadtak és Hollandiától elváltak. Anglia fegyveres interveniálással Belgium pártjára állt. Belgium kikiáltotta függetlenségét. Királya Coburg Lipót lett. Palóczy László e történettel is igazoltnak látja, hogy a Bécsi Kongresszus döntései többé már nem szentírás jellegűek és így Magyarországnak Ausztriától való elszakítása nem lehet egyetlen európai hatalom, különösen nem Anglia ellenére. 6. Anglia az 1830-ban Varsóban kitört lengyel forradalom idején is azt deklarálta, azon túl hogy fegyverrel nem interveniál a lengyelek ellen, azt másoknak sem engedi. Az orosz cárnak saját lengyeljeivel van dolga, intézzék azt el egymás között. Az osztrák és a porosz uralkodók ugyan szívesen inteveniáltak volna, de nem mertek. Ebből következik, hogy lengyel tartó-