Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Füzes Miklós: Batthyány Kázmér gróf dilemmája (A magyar külpolitika alternatívái 1849. április-júliusában)

FÜZES MIKLÓS BATTHYÁNY KÁZMÉR GRÓF DILEMMÁJA (A MAGYAR KÜLPOLITIKA ALTERNATÍVÁI 1849 ÁPRILIS-JÚLIUSÁBAN) A függetlenségi nyilatkozat és a trónfosztás kihirdetése után külügyminiszterré történő felkérése Batthyányi gondolkodóba ejthette. Kossuth az 1849. április 16-án keltezett felkérő levelében önzetlen és meleg hazaszeretetére apellált és Debrecenbe érkezését sürgette. Hazafiúi babérjait tetézze egy újabbal. Hivatalának mielőbbi betöltését a függetlenség ügyével és a diplomáciai kapcsolatok felvételének igényével indokolta.

1 Batthyány a felkérő sorokra nem reagált, ezért április 20-án Kossuth újabb levelet fogalmazott, melyben azt a reményét fejezte ki, hogy kérését Batthyány nem fogja megtagadni. Emiatt utódját is kinevezte, Batthyányt a Délvidék kormánybiztosaként fel is mentette arra az esetre, ha miniszteri megbízatását elfogadja.

2 Batthyány a második felhívást április 25-én vette kézhez. Kossuth május 2-án jelentette be a nemzetgyűlésben a Szemere-kormány tagjainak a kinevezését. Batthyánynak a döntéshez így mindössze két hét, április második fele állt rendelkezésére. Miniszteri tevékenységét illetően döntésre várt annak elfogadása, valamint átgondolása, hogy új hivatalában milyen eredményre számíthat, és hogy a kormányzati munka hogyan befolyásolhatja egyéni sorsát. Kossuth felkérő levelében az első kérdést célozta meg, hatásosan. Közelről ismerték egymást. Batthyány Kázmér 1839-ben indult politikai pályája Batthyány Lajoséhoz hasonlóan egyre inkább Kossuthoz kapcsolódott. Az országgyűlés alsóházában Kossuth a két főrendtől szinte permanens jellegű támogatást kapott. Együttműködtek az ellenzék soraiban, az Országos Védegyletben, a Gyáralapító Társaságban, stb. A két Batthyány korteskedése és anyagi támogatása tette lehetővé Kossuth Pest megye követévé történt választását is. Az Első Felelős Magyar Minisztérium felállását követően Batthyány Kázmér, ha nem is a hatalomra kerülők első sorában, de baranyai főispánként, országos kormánybiztosként az eszéki vár kormánybiztosként, majd a Délvidék kormánybiztosaként bizonyosságát adta feltétlen odaadásának. Politi1 Waldapfel 201-202. 2 Országos Levéltár. R.5. szekció. Az ország kormányzója gf. Batthyány Kázmér vezér főispán 's teljhatalmú országos biztos úrnak. Debrecen, 1849. április 20. Aláírás: az ország kormányzója Kossuth Lajos sk.