Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)
Dobos Gyula: Perczelek az 1848/49-es forradalomban és szabadságharcban
Miklós és Sándor egyaránt részese volt a pákozdi sikerének. Különösen kitüntette magát Sándor, aki megmentette az ágyúkat az ellenség kezére kerüléstől. Móga a csata után gratulált Mórnak, elismerte, hogy a nap (győzelem) érdeme az „Ön fivéréé és a tolnai nemzetőrgárdáé." A tábornok levelét Mórhoz a nyargonc Andrássy Gyula gróf vitte. Az ókéri csorbát tehát Pákozdnál kiküszöbölték a tolnaiak. Ezt még fényesebbé csiszolta az ozorai diadal. A hadi operáció vezetője Perczel Mór volt. Csapó Vilmos által irányított tolnai nemzetőrök vezetői közül ott találjuk Perczel Istvánt és Perczel Gyulát is. A haza hívó szavára, lemondva testőri rangjáról Ferenc hazatért, és a 30. honvédzászlóalj főhadnagya, majd századosaként harcolt. Oszkár az első honvédzászlóalj hadnagya, majd a 41. zászlóalj főhadnagyaként védte hazáját. Antal a Baranya megyei nemzetőrök irányítójaként Oroszlónál rajtaütött Roth-tábornoknak utánpótlást szállítókon. 80 főt ejtettek fogságba és megszerezték a társzekereket. A Perczelek közül Pál II. nevével június 13-i közlönyben találkozunk, amikor István nádor a 6. honvéd zászlóalj hadnagyának nevezik ki. Októberben Eszéken, mint kapitány teljesített szolgálatot. Az eszéki vár kapitulása után hazatért. 16 László II. nem sokkal a forradalom előtt kitüntetéssel végezte el a bjelovári katonai iskolát. Az egykori császárhuszárok hadnagya 1849-ben, mint a honvédsereg századosa szolgálta hazáját. Voltak a Perczel családban olyanok is, akik a politikai élet irányításában vállaltak szerepet. Ilyen volt Perczel Béla. Amikor 1848 márciusában a Tolna megyei tisztikar, élén a császárhű főispánnal, Örményi Józseffel lemondott, ő továbbra is a központi járás élén maradt és lelkiismeretesen végezte munkáját. A vármegyei központi választmány júniusi döntésének megfelelően megszervezte Bátaszék és Szekszárd nemzetőreinek felszerelését, ellátását. Szeptemberben a megyei bizottmány másodalispánná választotta. Amikor 1849 elején a megyét megszállták a császári csapatok. A Nugent tábornok által ígért békés megszállásért cserébe kívánt hódoló nyilatkozatot, ő fogalmazta meg. Az elvárt hűségnyilatkozat helyett e felirat a hangsúlyt „Magyarország számára adandó magabiztos béke" gondolatára helyezte. Ez a nyilatkozat nagy megütközést kelltett Windischgrätzben és Schwartzenbergtől a megye feliratának visszaküldését kérte azért, hogy a Tolnát kellőképpen megróhassa és feltétlen meghódolást kifejező nyilatkozat kiállítására utasíthassa."
