Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Dobos Gyula: Perczelek az 1848/49-es forradalomban és szabadságharcban

Mór mivel a budai Víziváros is megválasztotta, lemondott bonyhádi mandátumáról. Perczel Miklós egyáltalán nem vett részt a népképviseleti országgyűlés munkájában, mert a nemzetőrség majd a honvédsereg tisztjeként végigharcolta a szabadságharcot. Vince addig vett részt az országgyűlés munkájában, amíg az Pesten tevékenykedett, Debrecenbe már nem követte a kormányt. Az országgyűlés munkájába legaktívabban Mór kapcsolódott be. Alig volt olyan téma, amelyben nem hallatta szavát. A legnagyobb visszhangot augusztus 21-i felszólalása keltette, amikor a szerbek elleni sikertelen szenttamási harcok miatt árulással vádolta a vezérséget, és főleg Bechtold tábornokot. Hangvételéért a Ház rosszállását fejezte ki. Valójában sem Bezerédj István, sem Kossuth nem tudta Perczel Mórt lecsillapítani. Amikor arról döntöttek, hogy a sorezredek vezénylési nyelve továbbra is a német legyen. Perczel Mór a nemzetgyűlést „összvegazemberezte" és „akasztófára valók vagytok" minősítéssel illette. Bechtold hadsegédét küldte Budára, hogy párbajban Perczel vérével mossa le a tisztikart ért sérelmét. Perczel nem hátrált meg, és a pisztolypárbajban megsebesült. Ezzel az ügy a lovagiasság szabályai szerint elcsitult. Anélkül, hogy alaposabban vizsgálnánk a vehemens fellépés okát, nem lehet kétséges, hogy Mórt ebben az is vezette, hogy a Tolna megyei nemzetőrök szégyenletes ókéri futását a felsőbb hadvezetés mulasztásaival igyekezett magyarázni. Ebben a valójában harc nélküli szétfutásban érintett volt öccse, Miklós is, aki az egyik zászlóaljat vezette. Amikor Jellacic átkelt a Dráván és az országgyűlésen felolvasták Csányi kormánybiztos erről tudósító levelét, a döbbent csendet Perczel Mór kínos kérdései szakították meg. „Biztosítva van-e a nemzet hadvezérletre nézve? Tétettek-e intézkedések a külföldi seregek eltávolítására? Van-e Pest közelében annyi haderő, hogy a főváros védhető legyen? - A választ mindenki tudta, hiszen a nemzet szinte védtelen volt. Ezt követően a politikusból katona lett. Élenjárt a hadsereg szervezésében. Pesti katonákból, polgárokból és Bécsből érkezettekből felállította a Zrínyi zászlóaljat. Zászlójukra „Győzni vagy meghalni!" feliratot hímeztették. Nem kis része volt testvérével Miklóssal abban, hogy a visszavonuló Mógát rábírták a sukorói haditanácson a Jellacic-csal való harc vállalására. Ehhez kiállásuk mellett a képviselőház küldötteinek támogatása is kellett. A tolnai 1200 nemzetőrrel ott tartózkodó Perczel Miklós csatát erőltető magatartására Móga tábornok megjegyezte: „Mi lesz, ha az első ágyúlövésre megfutnak?" A visszavágás nem késett? „ Még mindig jobb, ha lövésre fútnak, mintha anélkül" - utalt a Drávától hátráló sereg eddigi taktikájára. Mór,