Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Bona Gábor: Az 1848-as honvédsereg Baranya megyei származású tisztjei

tonáinak egy részét 1849 tavaszán és nyarán, amikor a császáriak egy időre elhagyták Baranyát, kiküldött tisztek azonban összeszedték és Szegedre szállították. Itt júliusban a 142. zászlóalj szerveződött belőlük. A felszereletlen és fegyvertelen alakulat a tartalék hadtest kötelékében Világosnál fejezte be a szabadságharcot.

14 Baranya megyeiek a szabadságharc honvéd alakulatai közül még kettőben szolgáltak nagyobb számban. Az 52. Ferenc Károly gyalogezred 3. zászlóaljánál, valamint a 7. huszárezredben. A megye a császári-királyi hadszervezetben az 52. gyalogezred hadkiegészítő kerületéhez tartozott ugyanis, melynek 3. zászlóalja 1848 őszén a honvédsereghez csatlakozott. Ez lett a 118. honvédzászlóalj.

15 1848 decemberében Baranya és Tolna megye közösen egy önkéntes lovasosztályt állított ki. Ez a 8. honvédzászlóaljhoz hasonlóan a bácskai (IV.) hadtest kötelékében harcolta végig a szabadságharcot. 1849 áprilisában pedig szervezetileg a 7. huszárezredhez osztották be.

16 A szabadságharc folyamán - nem számítva az 1848/49 fordulóján kilépetteket - a mintegy 12 ezer fő kapott, illetve viselt tiszti rendfokozatot a honvédseregben. Ebből 32-en tábornoki, kb. 800-an törzstiszti - ezredesi, alezredesi, őrnagyi-, 2300-an századosi, mintegy 8 és félezren főhadnagyi, illetve hadnagyi rendfokozatot értek el.

17 Jelenlegi ismereteink szerint 106 fő született közülük Baranya megye területén.

18 Kilencen törzstisztként, harmincegyen századosként, hatvanhatan pedig hadnagy-, illetve főhadnagyként fejezték be a szabadságharcot. A törzstisztek kettő kivételével - Böhm és Hangos őrnagy -, valamint a századosok egy része a császári-királyi hadsereg tisztjeként vállalt szolgálatot a honvédseregben. Az egyéb rendfokozatú honvédtisztek között három másik rétegnek volt döntő szerepe. A honvédsereghez csatlakozott császári-királyi altiszti gárdának, az úgynevezett jurátus ifjúságnak, valamint a hivatalnokoknak. Ez országosan is így volt. A császári-királyi hadsereg hosszú évek, olykor évtizedek tapasztalataival rendelkező magyar altisztjei nagy számban lettek tisztek a honvédseregben, ahol a származás helyett inkább a rátermettség számított. Ugyancsak fontos szerepük volt az ún. jurátusoknak. A szó szűkebb értelmében ez a jogi tanulmányokat végző, vagy frissen végzett fiatalokat jelentette. Tágabban viszont ide sorolták a más felsőoktatási intézmények - orvoskar, teológia, műszaki egyetem stb. - hallgatóit, végzettjeit is. E fiatalok nagy számban lettek önkéntes honvédek már 1848 tavaszán, ősztől - az új zászlóaljak alakításánál - pedig tisztek. Végül a hivatal14 Az adat forrása az említett zászlóaljakban szolgált tisztek életrajza. 15 Barcy Zoltán-Somogyi Győző: A szabadságharc hadserege. Bp., 1986., 19. 16 Uo. 53. 17 Bona Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848-1849. évi szabadságharcban. Bp., 1998. 5-6. 18 A honvédsereg mintegy 1200 tisztjének eddig még nem sikerült megállapítanom a születési helyét.