Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Nagy Imre Gábor: Pécs szabad királyi város 1848 tavaszán

mástól eltérően fogadták a város különböző rétegei. A város 1848 január 3-5-én újjáválasztott konzervatív érzelmű tanácsa óvatosságáról és konzervativizmusáról tanúskodott többek között a helyi királyi hivatalok (kincstári sóház és posta) címerének és színének az esete. A lakosság kérte, hogy a császári kétfejű sasos címert, a fekete-sárga színeket távolítsák el, és cseréljék le piros-fehér-zöldre. Miután Kovácsoczy László sóhivatali tiszt úgy nyilatkozott, hogy a császári címert a hivatalok csak felsőbb kormányszéki utasításra hajlandók felcserélni, a tanács megkérte erre a hivatalokat: „Minden ingerültséget okozható összeütközések kikerülése végett a helybéli só- és postahivatalok megkerestessenek, hogy a kívánt címer felcserélésére mielőbb kieszközlendő felsőbb engedelem által a közkívánatot tellyesítsék."

13 Ugyancsak a városi tanács konzervativizmusát bizonyítja, hogy a március 15-e utáni nagyjelentőségű leiratokra és rendeletekre (Batthyány Lajos gróf kinevezése miniszterelnökké, Batthyány Lajos gróf első miniszterelnöki rendeletei, MOIB megalakulása stb.) nem hoz érdemi határozatot, legfeljebb közhírré téteti azokat.

14 A városi tanács konzervativizmusáról Kajtár István közöl részletes adatokat.

15 A városban sokat számított a papság véleménye, mert Pécsett, mint római katolikus püspöki székhelyen ekkoriban száz körül mozgott a papok (plébánosok, káplánok, kanonokok, tanárok, szerzetesek stb.) létszáma. A szerzetesrendek rendházaiban általában 8-12 főnél nem élhettek többen.

16 A vagyonos papság véleményét Kelemen József kanonok egykori naplójából ismerjük, aki félelemtől átszőtt ellenszenvvel számolt be az eseményekről, így pl. a március 19-i főtéri (ma Széchenyi tér) népgyűlésről, ahol Perczel Miklós a társadalmi egyenlőségről szónokolt: „Itt Pécsett Március 18-án kiáltatott ki a szabadság, s' midőn másnap a Templomba mentünk 8 órakor hordatták körül a város hajdúja által a' Szabadságot, alkotmányt, 's egyenlőséget hirdető czédulák, a' legnagyobb betűkkel nyomtatva lévén: ÉLJEN a' szabadság, éljen a' király éljen a' Haza! mindenfelé a városba a' legnagyobb mozgalmak, nyugtalanságok, zsibongások, s' aligha a' papság elkerülte volna a kirablást, ha ezen estve tűz nem támadott volna, a' mi a' figyelmet oda fordítván, a' mitől mindnyájan méltán 13 BML. Pécs város tan. jkv. 1439/1848. Közli BARANYAI OKMÁNYTÁR 1973. 299. 14 A legfontosabb rendeletek: István nádor Batthyány Lajos gróf miniszterelnökké kinevezéséről. Bécs, 1848. március 17., Batthyány Lajos gróf első miniszterelnöki körlevele. Pozsony, 1848. március 17., Batthyány Lajos gróf második miniszterelnöki körlevele a közteherviselésről, a papi tized és úrbéri viszonyok megszüntetéséről. Pozsony, 1848. március 23., Batthyány Lajos gróf harmadik miniszterelnöki körlevele a béke és csend fenntartásáról. Pozsony, 1848. március 22., A MOIB megalakulása stb. BML. Pécs város tan. jkv. és ir. 1478, 1508, 1537, 1600, 1601, 1603, 1655/1848. BARANYAI OKMÁNYTÁR 1973. 304-305. 15 Kajtár 1973. 7, 11-12, 17-21,24,43. 16 Móra 1995.30.