Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)
Hermann Róbert: Adatok a drávai védvonal történetéhez 1848. június-szeptember
lansága miatt vontak ki a Délvidékről, szeptember 16-án csatlakozott Jellacic csapataihoz. (A bán lovasságát eleddig csak 4 osztály banderiális huszár, kb. 800 fő alkotta). 106 A Hardegg-vértesek szeptember elején azt az utasítást kapták a budai főhadparancsnokságtól, hogy az osztályok három oszlopban, egymástól négynapi menetre haladva, vonuljanak Zolkiewbe, Galíciába. Az ezredesi osztály szeptember 7-én, a törzs és az őrnagyi osztály 8-án, az alezredesi osztály 9-én indult el állomáshelyéről. Sedelmayer ezredes szeptember 12-én Pakson kapta a hírt, hogy Jellacic átlépte a Drávát, s hogy a Balatonnál várja az ezred csatlakozását. Ezután a három vértesosztály a SzentlőrincTamási-Szántó-Karád-Öreglak útvonalon folytatta Marcaliig, ahol szeptember 19-én délután csatlakozott a bán seregéhez. 107 A Kress-könnyülovasok 1. őrnagyi osztálya szeptember elején azt az utasítást kapta, hogy csatlakozzon az ezred Fejér megyében lévő többi századához. Kaminski őrnagy azonban felülbírálta az utasítást, s Babocsáról Marcaliba vonult, ahol a Hardegg-vértesekkel együtt csatlakozott Jellacic seregéhez. 108 A védvonal tehát mind sérülékenyebbé vált. Az eszéki várőrség augusztus 31-én kijelentette, hogy egy bekövetkező magyar-horvát konfliktus esetén semlegesen fogja viselni magát, s az erődöt megőrzi őfelségének, V. Ferdinándnak. (Ez legalább annyira hátrányos volt a horvát, mint a magyar félnek, hiszen a nyilatkozat értelmében a horvátok nem használhatták az eszéki Dráva-átkelőt). 10 A megyei nemzetőrzászlóaljak többsége - kivéve Vas megye három zászlóaljból álló nemzetőri ezredét - szeptember elején éppen váltását várta és hazakészült. Az önkéntes mozgó nemzetőrség szervezése miatt azonban kétséges volt, hogy az érintett megyék küldenek-e újabb zászlóaljakat a Dráva-vonal védelmére. Követett-e el a magyar fél komoly katonai hibát a Dráva-vonal szervezése során? Az események utólagos ismeretében lehetnek ugyan kételyeink a Verőce és Szerem megye biztosítására tett intézkedésekkel kapcsolatban, de nem feledhetjük, hogy a fő cél itt a horvát és szerb erők közti kapcsolatfelvétel megakadályozása volt, s ez lényegében sikerült is. Legfeljebb azt érdemes felvetni, hogy nem lett volna-e célszerűbb magyar legénységű sorezredi alakulatok ideküldése, amelyek talán nem adták volna fel harc nélkül Vukovárt. Ugyanakkor a magyar félnek vigyáznia kellett: ne ő provokálja a háborút. A katonai és a politikai érdek ez esetben nem feltétlenül esett egybe, 106 Die Reiter-Regimenter der k. k. österreichischen Armee. Zweite Auflage. Wien, 1866. III. 296. 107 7. DR. 304-306., Hauptmann 11.11., 113-114. 108 Hauptmann II. 10., 13. és 120-121. 109 Tlűm II. 658-659. és Gelich Rikhárd: Magyarország függetlenségi harcza 1848-49-ben. Bp., é. n. I. k. 361-364. Ld. még Rabár Ferenc: Az eszéki vár 1848 őszén. Hadtörténelmi Közlemények 1995/3. 45-75.