Emlékszám Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére - Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 11-12. évfolyam (1998-1999)

Hermann Róbert: Adatok a drávai védvonal történetéhez 1848. június-szeptember

Mura-Dráva-összefolyásig foglalták el állásaikat, azonban augusztusban keletebbre tolták őket.

17 A többi dunántúli megye egyáltalán nem küldött nemzetőrséget a Dráva-vonalra, sőt, Esztergom és Győr megye kivételével, amelyek Komárom várának őrizetére mozdították ki nemzetőreiket, sehová sem. (Pest megye a bácsi őrvonalra küldte kimozdított nemzetőreit).

18 A nemzetőrség kiállításához több helyen is katonai erőt kellett bevetni, s ez már megelőlegezett bizonyos fegyelmi problémákat. A mocsaras Dráva-parton a nemzetőrök között csakhamar járványos betegségek ütötték fel fejüket, s ha harcra a túlparti erőkkel nem is került sor, a rossz elhelyezési körülmények, a járványok, a nem megfelelő ellátás miatt minden zászlóaljnak voltak halottai.

19 A legnagyobb problémát azonban a fegyverhiány okozta. Július 5-én Csány arról írt a miniszterelnöknek, hogy „ha a birtokomban lévő 2040 puska és 25 ezer tagbul álló őrsereg közt párvonalt húzok, nem tudom, sírjak-e? vagy nevessek?"

2 Urbán Aladár kutatásai szerint június 14. után összesen 3499 különböző típusú lőfegyvert és 7500 hadikaszát küldtek a központi készletekből a táborba; a megyék többsége pedig volt inszurrekciós fegyvereivel, valamint frissen gyártatott dárdákkal szerelte fel nemzetőreit. Az egyik baranyai zászlóalj 1275 emberéből 132 főnek volt lőfegyvere, Vas 1700 önkénteséből 460 főnek.

21 Zala megye augusztus végéig összesen 688 kincstári fegyvert kapott.

22 Ottinger augusztus l-jén azt jelentette a budai főhadparancsnokságnak, hogy „az egész állandó nemzetőrség, amelyből jelenleg 28.000 ember a Dráva-szegtől a Muráig táborozik, 1000 kovás szuronyos puskával, 1500 gyutacsos szuronyos fegyverrel, 400 régimódi dragonyos karabéllyal van felfegyverezve, a többi, mint már jelentetett, dárdákkal és kaszákkal van felszerelve."

23 Csány augusztus 14-én azt írta Batthyánynak, hogy „amíg együtt voltunk, amíg a Dunán át senkit nem szállítottunk, a 28 ezer közt 3422 bajonettes és bajonett nélküli puskákat osztánk ki". Egyben javasolta, hogy a nemzetőrség lőfegyverhiányát ellensúlyozandó, vegyék el a huszároktól a karabélyokat, s ezt osszák ki a nemzetőrök között.

24 17 Urban, 1973. \65.;Simon V. -Ti lesik 272-284., 291-333.; Hermann: Körmend 200.; Hermann Róbert: „...tán a tavasz a durva tél után kellemetes leend" Vidos József levelei és jelentései 1848 február-szeptember. Vasi Szemle, 1998/2. 149-159. 18 Urbán, 1973. 146-148., 165-166. 19 Urbán, 1973.166-167. 20 MOLOHB 1848:377. 21 Urbán, 1973. 167-169. A július 14-én megígért 1000 darabos szállítmány azonban ennél ténylegesen nagyobb volt, 1382 puskát tartalmazott. Simon V. -Tilcsik, 1983-1984. 304. 22 Urbán, 1998. 418-420. 23 No.121. HL GK Pr. 1848:514. 24 MÓL Csány-ir. KLI 361. Csány, mint volt huszártiszt, úgy vélte, „a karabély, mint M[éltó]s[ágod] is tudja, lovas katonának egy haszontalan, felesleges teher".