Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 77

figyelmet a német nyelvterületen belül tapasztalható eltérő iskolatípusokra, melyeket tartományonként bemutat. A közép-európai oktatási rendszerekre is nagy hatást gyakorló porosz, bádeni és bajor szerveződési formákon belül ekkortájt alakult ki véglegesen a három képzési szint: a felső és a középfok mellett a „szakképzés leglátványosabban fejlődő eleme volt a mezőgazdasági téli iskola." Az olvasó megismerheti a téli gazdasági iskolák néhány hónapos, illetve a két évig tartó változatát, melyeknek az órabeosztása is rendelkezésre áll. A tartományonkénti elterjedés részletezése pontos képet adott a németországi iskolahálózat kialakulásáról, bár arról nem esik szó, hogy miért ezek a térségek jártak elöl a modernizációban? A franciaországi mezőgazdasági szakképzés bemutatásakor szó esik az 1875. július 30-án elfogadott törvényről, amely döntő fontosságúnak bizonyult az ottani rendszer kialakításában és amelyről alig tud a szakirodalom. Ebben a törvényben mondták ki a gyakorlati mezőgazdasági iskolák alapítását, amelyből rövid idő alatt negyven alakult. A francia mezőgazdasági oktatási szintek ismertetésével megteremtődik az alap a többi európai térséggel történő összehasonlításhoz. A németekhez hasonló hálózat bemutatásakor feltűnik egy új típus: a háztartási vándoriskola, amelyből 33 működött az első világháború előtt. A oly sokat emlegetett dán gazdaság bemutatásakor szó esik a mezőgazdasági birtokok nagyságáról és a szövetkezeti mozalom kialakulásáról és gyors térnyeréséről. A népfőiskolák mellett konkurensként megjelentek a téli gazdasági iskolák, melyekből a századfordulón 80, illetve 19 működött. A szerző jóvoltából kiderül, hogy Dániában az 1880-1890-es évtizedekben megszervezték a mezőgazdasági tanácsadó - hazánkban napjainkban felfedezett - hálózatot. A dán példa bemutatása után a finnek gyakorlatát elemzi Szávai Ferenc. A képzési szintek ismertetésén túl nagyon izgalmas az itt található táblázat, amelyből kiderül a mezőgazdasági oktatásban 1844 és 1911 között bekapcsolódott tanulók szüleinek szociális helyzete. A belga kormány a költségvetésből állított lel gazdasági iskolákat, amelyek közül sok földművesiskolaként működött. Az egyetemeken folytatott gazdászképzés népszerű volt, míg a földművesiskolákat a későbbiekben bezárták. A hollandiai helyzetről még részletesebb összegzés készült - joggal. A gazdákat 1876-tól főiskolán képezték, majd másfél évtizeddel később megindultak a középfokú iskolák, ahol speciális képzésekkel is foglalkoztak (kertészeti, tejgazdasági, stb.). A svájci kormány javaslatára elsősorban a téli gazdasági iskolákat szervezték meg, de időnként a kantonokban eltértek egymástól a tanfolyamok. A Habsburg-birodalom felső- és középfokú oktatását az egyik, az alsó fokú tanítást, illetve a tanfolyamokat a másik táblázatban összegezte a szerző. Az 1880. évi összesítőből kiderül, hogy a három képzési szinten mennyi iskola működik, melyekből a tartományi és az egyesületi fenntartásúak voltak túlsúlyban. Az európai mezőgazdasági szakoktatási rendszer áttekintését és összefoglalását sikerült arányosan megoldani. Hasonlóan sikeres összegzés készült a magyar szakoktatás kezdeti szakaszáról. A közismert szarvasi és keszthelyi iskolák történetéből olyan területről ad közre részletes adatokat a szerző,