Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)
Oldalszamok - 20
A nemzetiségre vonatkozóan többször hangsúlyosan említettük a „kérdezőbiztosok szóhasználatát", vagy „jelen forrás szóhasználatát": a járások tiszségviselői a magyar népességet Hungari, ritkábban Ungari szóval, a németet Germani szóval jelölték. 70 Nagyobb a változatosság a délszláv népesség, ill. nyelvek 71 kapcsán: a Descriptioban katolikus szláv csoportok kaphatták az Illyri, Croati 72- vagy Sokaczones 73 nevet is; a görögkeleti, orthodox vallású szlávok forrásunkban Rasciani vagy Illyri 74 nevet kaptak (ld. a mellékletet). A járásokra vonatkozó kérdéscsoportban is volt már néhány egyházi, vallási kérdés, de sokkal inkább a községek egyenkénti leírásában az egyházi állapotról szóló kérdések irányulnak az anyaegyházakra és fíliákra (a népesség számítása szempontjából már kellett vele foglalkozni), a lakosok vallási megoszlására, a papokra, lelkészekre, a tanítókra, azok jövedelmére. 75 Ezen kérdésekre adott válaszok szintén adnak bizonyos képet a megye XVIII. sz. végi állapotáról. 76 Egy-egy járás vallási helyzete a járás általános leírásából 70 Egész ritka megkülönböztetésként előfordul a Svevus, Svaevus = sváb, illetve (egy mészárosmester esetében) a Saxo = szász népnév is. 71 A község nevéről szóló felsorolásban (mely nyelven mi a község neve) a latin mellett legtöbbször a magyar és a német, kevesebbszer az „illír" nyelvet embtik; a Mohácsi járásban, Varasdnál van csak szó a község „rascianus", rác azaz szerb nyelven használatos nevéről, noha a községben állítólag csak németek élnek. A tanítóról általában megkérdezték, hogy instanciát szerkeszteni tud-e, erre viszonylag kevés helyen adtak részletes választ; néhol mégis a tanító nyelvismeretét is közölték: a Hegyháti járásban Kárász római katolikus tanítója magyar és „Croatica lingua", horvát nyelven képes kérvényt írni; Ráckozár görögkeleti vallású tanítója „Rasciana," szerb nyelven, evangélikus tanítója viszont latin, magyar, német és „Sclavonica lingua," valamely szláv nyelven. Meg kell jegyeznünk, hogy ahol magyarul illírt, rácot írunk, azt csak a forráshoz való ragaszkodás miatt tesszük, semmi pejoratív íz nincs ebben. Vö.: Bán, 1995. 296. p. 72 Egymás mellett szerepelnek a siklósiak viseletéről szóló szűkszavú válaszban, amelynek értelmezését más helyek segítették: „Germani Germanicis, Hungari, Croatae, Ilyri (!), Graeci non uniti et Neo-Coloni Hungaricis vestibus se vestiunt". Azaz a németek német ruhákba, a magyarok, horvátok, illírek, a görögkeletiek és az új telepesek magyar ruhába öltöznek. A népnevek között van egy vallási megjelölés: görögkeletiek, amely egyrészt utalhat az illírekre, akiket e járásban két helyen említenek szerbként, másrészt görögökre, akik szintén előfordulnak e városban: görög szabókról és velük egy céhben élő görög kereskedőkről tudunk. Új telepeseknek nevezik néhány oldallal korábban a siklósi görögkeleti egyházhoz tartozó drávaszentmártoni (alsószentmártoni) cigányokat: Neo-Coloni Valachi. 73 A Baranyavári járás általános leírásában egyenlőségjelet tesznek a horvátok és sokácok közé, a községek egyenkénti leírásainál azonban csak Hercegmárok és Petárda esetében fordul elő ez a szó. Vö. Sarosácz, 1993. 309. p. et passim. 74 Az Illyrus szó használatát talán olyan megfigyelés okozta, hogy ama katolikus délszláv csoportok nyelvjárása ezen görögkeleti vallásúak nyelvjárásához állt közel; mindez természetesen csak feltevés, ehhez tudnunk kellene, hogy - újra végigvizsgálva, egy-egy járásban melyik községben melyik fő vagy alszolgabíró, esküdt járt - egy-egy kérdezőbiztos következetesen használta-e ezeket a kifejezéseket, vagyis valóban meg tudta-e különböztetni e nyelveket, nyelvjárásokat. Tímár György és Bán Péter, sok más kutatóhoz hasonlóan az illír-szerb megfeleltetést egyértelműnek tekinti. Forrásunk, a Descriptio (és részben bizonyos helytartósági kérdésre érkezett válaszok is) más különbségtételeket enged meg. Az egyes délszláv községek népességének megközelítő azonosítását vö. Sarosácz, 1973. 369-370. p. et passim. Ezúttal köszönöm meg Sarosácz György segítő észrevételeit. Bán, 1995.; Tímár, 1988. 75 Ezeken kívül a búcsúkra, a csodatévő képekre, szerzetesrendekre, szegényházakra, kórházakra stb. Széchényi Ferenc a kérdéscsoport végén hangsúlyozza, hogy ahol lehet, ezeket végig kell kérdezni a római katolikusokon kívül az ágostai, a helvét hitvallásúaknái, valamint a görög egyesült és nem egyesült vallásúaknál is értelemszerűen. 76 A megye vallási helyzetével, egyházi struktúrájával kellett már foglalkozni a népesség számításánál, a problémákra is utaltunk már ott.
