Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)
Oldalszamok - 18
engedi meg. 58 A lélekszám és a házak számának összevetését minden esetben el kellene végezni. Ezen bizonytalanságok, valószínűsítések, félreértések után a megye egy járásában egy másik kérdésre 59 adott válaszok a nagycsalád mellett jó érveket hoznak, viszonylag pontos információkkal szolgálnak. A Mohácsi járásban egyes falvaknál a jobbágyok, zsellérek (itt: rustici, inquilini, subinquilini) száma mellett a fivérek, szolgák, szolgálók (fratres, famuli, ancillae) számát 60 is közlik, valószínű, hogy itt az apja vagy bátyja háztartásában élő felnőtt legény ember ékről, fivérekről van szó. A ház népébe, az „egy kenyéren élő" közösségbe a néprajzi gyűjtések tapasztalata szerint a szolgát, szolgálót gyakran beleértették. 61 Végül azt a következtetést is meg kell engednünk - a magyar család/cseléd szóváltozatokra, vagy a „család" szónak „gyermek" értelemben máig való használatára gondolva -, hogy a kérdezőbiztosok némely helyen „família" alatt családtagot, vagy csak felnőtt családtagot, a házaspárral együttélő felnőtt nőtlen fivért és/vagy a háztartásba tartozó szolgát, szolgálót (is) értettek. Általánosságban a család helyett célszerűbb talán egy mai demográfia fogalom, a „háztartás" bevezetése. Arra a kérdésre tehát, hogy volt-e Baranyában nagycsalád-szervezet, a korábbi kutatókkal együtt válaszolhatjuk, hogy e családforma itt is megvolt, de elterjedését, a családok méreteit még több számításnak kellene megelőzni. Más kérdés, hogy köthető-e a nagycsalád nemzetiséghez; talán nem egyértelműen köthető, bár kétségtelen, hogy több adat utal a nagycsaládra mind a katolikus, mind a görögkeleti vallású szlávoknál. Nemzetiségi, vallási helyzet A statisztikai adatokon kívül, amelyek a Descriptioból kiolvashatók, rengeteg egyéb ismeret is szerezhető ebből a forrásból. Részben kellett is foglalkozni ezekkel a számszerű adatok értelmezéséhez, részben továbbku58 Kácsfalu adataival kíséreltünk meg egy ilyen számítást: ha 146 háztartásából csak 5 háztartás ötven-ötven családtaggal rendelkezik, a többi háztartásban 7,3-es átlagos családlétszám lenne; 5 háztartásban élő negyven-negyven családtag esetén a többi háztartásban 7,l-es átlagos családlétszám lenne; 10 háztartásban élő negyven-negyven családtag esetén a többi háztartásban 6,5-es átlagos családlétszám lenne; végül ha 5 háztartásban tételezünk fel negyven-negyven és további 10 háztartásban harminc-harminc családtagot, a többi háztartásban 6 fős átlagos családnagysággal számolhatnánk. A példák még szaporíthatok. 59 A „De rusticis" kérdéscsoportban a telkek számát, a fél-, negyed-, nyolcad- stb. telkek számát, a telkes jobbágyok, házas és hazátlan zsellérek számát érintő 11. sz. kérdésről van szó, amely már érintett más problémákat is felvet. 60 Pl. Eilend: 14 r., 3 fr.; Kátoly: 82 r., 21 fr., 8 f., 2 a.; Kékesd: 48 r., 10 fr., 3 f.; Nagy Pali: 47 r., 2 fr„ 2 f., 1 a.; Nyomja: 21 r., 2 fr., 19 f., 9 a.; Olasz: 39 r., 3 fr, 4 f., 4 a.; Pereked: 40 r., 11 fr., 5 f.. 1 a.; Szabar: 58 r., 3 fr., 26 f., 18 a.; Szellő: 32 r., 9 fr., 3 f.; Szent-Erzsébet: 48 r., 8 fr., 3 f.; Szilágy: 79 r., 36 (!) fr., 11 f., 2 a.; Várkony: 76 r., 10 fr. (r = rustici, fr = fratres, f = famuli, a = ancillae). Ugyanezekben a községekben egy házban általában egy-egy család élt, kivéve Kátolyt, ahol többnyire két családot jeleztek. A Taba István által részletesen elemzett Szentlőrinci járásban is van egy ilyen adat: Szentlőrinc 87 telkes jobbágya mellett összesen 17 famulust, szolgát említettek. 61 Vö a 47. sz. jegyzettel: az első népszámláláshoz adott utasítás is lehetővé tesz egy ilyen értelmezést.
