Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 15

A nagycsalád többféle változatban élt, leggyakoribb formájában tagjai az apa és anya, nőtlen és házas fiaik, ezek révén menyeik, gyermekeik (azaz unokáik), valamint a férjhez nem ment leányok.

42 A családhoz számíthatták esetleg a szolgákat, szolgálókat is.

43 A nagycsalád állandóan alakuló-bomlóújralakuló egység volt, a gazda, családfő halála sokszor elősegítette a felbomlást, de a fitestvérek feleségükkel, gyermekeikkel együtt is maradhattak a legidősebb fiú vezetése alatt, ő lett a család feje, felesége a gazdasszony. Sok helyen a jobbágyfelszabadítást, máshol az első világháborút tekintették a nagycsalád felbomlásában a végső dátumnak. A nagycsalád hagyományőrzőbb vidékeken a XIX. sz. végéig, nyomokban a XX. sz. közepéig fennmaradt. A Széchényi-féle kérdőív említett kérdése így szól: egy házban általában hány család lakik.

44 Taba István többször idézett cikkében említi

45

, hogy itt értelmezési eltérések lehetnek: mi számít egy családnak, egy háztartásnak. Az első népszámlálás kiadásának bevezetőjében felhívják a figyelmet a családok és háztartások száma közötti eltérésre

46

; ugyanitt utalnak a népszámláláshoz készült útmutatóra, mely szerint azok számítanak egy családnak, akik „egy kenyéren" vannak.

47 A család és a háztartás szó használata felváltva fordul elő, folyamatosan együttélő családokról, tehát valószínűleg egy háztartást, egy nagycsaládot alkotó több kisebb egységről, nukleáris kiscsaládról van szó. Erre a „hány család" kérdésre is kaphatunk általánosító vagy semmitmondó választ. A Siklósi járás községeinek többségében, a Mohácsi járás falvainak egyharmadában „többnyire" egy-egy család lakik egy házban. Hitelesebbnek tűnik azonban valamiféle differenciálás.

48 A 42 A leány csak házasságáig tartozik az apai családhoz, azon túl férjének, illetve férje szüleinek családjába számít, bár családnevét a legtöbb esetben megőrzi. Különleges esetben, ha nincs fiú a háznál, a leány otthon marad, a vő jön a házhoz. 43 Szláv és magyar nagycsalád-típusokból példák: Penavin, 1981. 9-15. p. 44 „Quot familiae habitant plerumque in domo una?" - a válaszokban szereplő „cohabitant" talán hangsúlyozza az együttlakást, tehát nem valószínű, hogy az ugyanazon telken, esetleg ugyanazon fedél alatt élő ház nélküli zsellérről, subinquilinusról lenne szó; ahol feltűnően sok az „egy házban többnyire egy család"-típusú válasz, ott is élnek ház nélküli zsellérek; iparosoknál a „más házában lakik" kifejezés fordul elő. Tulajdonképpen minden olyan községben, ahol a telkes jobbágyokon és házas zselléreken kívül más is él, össze kellene vetni a házak számát a családok számával, ezt azonban forrásunk nem minden járásban teszi lehetővé. 45 Taba, 1975. 137. p. 46 Az egy háztartásban, értsd nagycsaládban élő több család jelenlétére utal a házas férfiak magasabb száma az összeírt családok számánál. 47 „Egy famíliához számláltatnak mindazok, .. .valakik magoknak külön nem főznek, hanem ugyan azon egy Atyától, vagy Gazdától, Gazdasszonytól, közönségesen együtt tápláltatnak és vélek egy Asztalon, egy kenyéren vannak, akár ezek Házasok légyenek, akár nem." Danyi-Dávid (szerk.), 1960. 8* p.; A Siklósi járáshoz tartozó több falu leírásában szó szerint ezt a megfogalmazást olvashatjuk: „egy házban többnyire két család él egy kenyéren" (Bisse, Kistótfalu): két házas, családos fitestvér alkothat egy nagycsaládot; két nőtlen kovács van egy kenyéren (Kisharsány); máshol egy zsidó ikerfivérével él egy kenyéren, nem derül ki, családjuk van-e (Old) -e két utóbbit legfeljebb csonka nagycsaládnak vehetjük. Vókányban viszont „l-l házban előfordul, hogy 2-3 család lakik együtt, de külön kenyéren". A Hegyháti járásban, Vázsnokon fogalmaznak a legpontosabban: „egy házban többnyire 2 vagy 3 család lakik együtt, akik egy törzsből származnak". Vö. Andorka, 1975. 340-341. p. 48 Általában 1-2 család lakik együtt, de néhol 3 is előfordul (Szűr); a németeknél l-l, a magyaroknál 2 család lakik együtt (Geresd), a németeknél egy-két, az illíreknél 2-3 (Kernend, Maráza), a németeknél 1-2, a rácoknál 2-3 család (Liptód), a németeknél 1-2, a rácoknál 3-4 család (Véménd, Rácmecske) stb.; egyedi, de némileg elgondolkodtató a magyarlakta Kölked falu adata: egy házban általában 3-4, sőt 5 család is szokott lakni. Vö. Andorka, 1975.