Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 154

felelően továbbfejlesztettek. A XV. század első felében uralkodó VII. Károly hozott létre főleg katonai-rendőrségi szolgálatot teljesítő egységet. Rektor Béla (Preszly Lóránd nyomán) azt írta, hogy a háborúskodások enyhültével néhol polgári rendőrségi feladatok végrehajtására is alkalmazták. A mai francia csendőrség a hadügyminiszter közvetlen fennhatósága alatt áll, de a belügy-, az igazságügy- és a pénzügyminiszternek is van különféle rendelkezési joga a testületet illetően, valamint együttműködési kötelezettsége is a helyi hatóságokkal. Magyarországon a csendőrség történetének két jól elválasztható szakaszát különböztetjük meg. Az egyiket köthetjük a zsandár szóhoz, ami egyébként ugyanazt jelenti, mint a csendőr, a másikat pedig ez utóbbi kifejezéshez. Az első szakasz 1849-től 1867-ig, a második 1881-től 1945-ig tartott. A köztes időszakban - bár 1860 körül már ismét működve és 1884-ig fennáll va - a megyei közrendre és közbiztonságra alapvetően a pandúrság vigyázott. Kiindulásképpen térjünk vissza a szavakhoz. A „gendarme" francia kifejezés kiejtése nem más, mint a zsandár. Szintén Rektor Bélára hagyatkozva elmondhatjuk, hogy a csendőr szó 1834 körül keletkezhetett, valószínűleg Erdélyben. „Annyi bizonyos, hogy a magyar képviselőház 1873. február 8-án tartott ülésén a pénzügyi bizottság már a csendőr szót használta... Semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy a csendőr szó a magyar közbiztonsági rendszerben már előzőleg használt csendbiztos, csendkatona vagy csendlegény szavakkal - a rokonhangzáson kívül - valami más kapcsolatban is lenne. " A zsandárság (csendőrség) Franciaországon kívül 19 más európai országban is megjelent. „Népszerűségének legfontosabb okait" Rektor a következőkben foglalta össze: „1. a zsandárok alapos megválogatása, melynél legtöbbször figyelembe veszik a katonai szolgálatot is 2. szigorú fegyelem, amely megvédi a lakosságot a túlkapásoktól 3. kiváló alapkiképzés és állandó továbbképzés 4. központosított egységes vezetés, amely pénzmegtakarítással jár 5. szétszórt kis zsandárőrsök, amelyek lehetővé teszik a lakossággal való közvetlen érintkezést és az esetek helyi alapon való elbírálását 6. politikától való függetlenség, amely minden kormányformában jól működik 7. nemzeti alapon való szervezés, amivel a lakosság érzelméhez és kultúrájához igazodik 8. a testület tekintélye, ami nemcsak a bűncselekmények megelőzésében, de a lakosság érdekeinek megvédésében is igen hatásos eszköznek bizonyul."

17 A csendőrség történetével egyébként a testület valószínű kellő gyakorisággal foglalkozott. Ennek jó példája az 1887-ben megjelent első csendőrségi zsebkönyv, amiben már részletesen bemutatták a szervezést, a kapcsolódó eseményeket. Preszly Lóránd kettő nagyobb munkában dolgozta fel a té17 Rektor, 1980. 14., 40-41.