Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)
Oldalszamok - 14
Benge, Kisdárda, Németpalkonya, Petárda, Szentistván lélekszáma megegyezik a népszámlálás adataival, mégis arra mutat, hogy a járás tisztségviselői igyekeztek gondosan végezni munkájukat. A házak számának kétféle, Descriptio-beli és a népszámlálásban szereplő adatsorát is egymás mellé helyeztük. Járásonként 5-10 községben, a Hegyháti járásban pl. 13 községben lényeges az eltérés; a Baranyavári járásban sok esetben teljesen megegyezik egymással a kétféle szám, amely falvaknál mégis jelentős eltérés van, külön-külön kellene megvizsgálni. Az mindenesetre bizonyossá vált - de csak ezen számadatok kikeresése és járásonkénti egybevetése után -, hogy sem következetesen végigvitt statisztikai adatsorokat, sem demográfiai számításokat lehetővé tevő számokat nem nyerhetünk forrásunkból. A paraszti nagycsalád A házak és a családok, ill. a házak és a lélekszám egymáshoz való arányát vizsgálta Taba István is. Sajnos, ezt a számítást minden járásban nem lehetett elvégezni. A paraszti társadalommal kapcsolatos, de a Széchényi-féle kérdőíven nem a „Parasztokról", „De rusticis" kérdéscsoportban, hanem korábban, egy-egy község általános leírásánál szerepel egy kérdés, melynek megválaszolása a nagycsalád meglétére utalhat. A szoci ál antropológiai, néprajzi értelemben 37 vett nagycsalád vérségi, gazdasági 38 , lokális és társadalmi egység. 39 Magyarországon általában patriarchális nagycsaládról beszélünk, ez olyan, egy telken 40 vagy egy házban élő többgenerációs család, ahol a legidősebb férfi, esetleg a legidősebb munkabíró ember, a nagyapa, apa, legidősebb férfi testvér 41 a család feje. 37 Forrásunkénál korábbi időpont (1724-es összeírás ) és kisebb, körülhatárolt egység (Duna-Drávaszög) különböző típusú családjairól, mégpedig kiscsaládról, közepescsaládról és nagycsaládról ír Tímár György, leginkább a háztartások létszáma alapján, ami még nem jelent föltétlen néprajzi értelemben nagycsaládot; ismertet táblázatokat 1, 2, 3 házaspárral rendelkező, ill. özvegyi háztartásokról is. Az egész tanulmány nagyobb időszakaszt fog át, a Descriptio adatait is ismeri, kutatásainak ezen eredményei elgondolkodtatok. Tímár, 1988. 353-358. p. Vö. Andorka, 1975. 341. p. 38 A szlavóniai, ill. általában a déli szláv zadruga és a szlavóniai, közelebbről kórógyi magyar nagycsalád összevetéséről Penavin Olga írt. Bevezetésében több kutatóval együtt hangsúlyozza a nagycsalád gazdasági egység voltát, ill.a gazdasági kényszer fontosságát, valamint említi a zadruga török időkbeli és későbbi védelmi szerepét. Penavin, 1981. 8-16. p. et passim. 39 Ortutay, 1980. 684-685. p.;Taba István röviden érintette a nagycsalád kérdését - a házak és családok számának összevetéséről, számításairól már volt szó a fejezet elején -, s kitért arra is, ami a kérdőív összállítóját érdekelhette: van-e zsúfoltság. Példáink egy része tőle való. Taba, 1975. 133-134. p. 40 Ismerjük a hálókamrák, „ólcsák" rendszerét is. 41 További változat: legtekintélyesebb férfitestvér a családfő; szláv adatok vannak asszony által vezetett zadrugárais. Penavin, 1981. 13-15. p. A nagycsaládban általában a gazda abszolút tekintély, ő irányítja, szervezi az egész közösség, azon belül főleg a férfiak, házas és nőtlen fiai életét, munkáját, társadalmi kapcsolatait; szélsőséges esetben valóban csak szervez, a fizikai munkában nem vesz részt; ő rendelkezik korlátlanul a családi vagyonnal, különösen a számosállatokkal, dönt az egész családot érintő összes kérdésben, ő képviseli kifelé, uradalom, egyház, községi elöljárók felé is a nagycsaládot. A családfő felesége a gazdassszony, ő gondoskodik a nagycsalád élelméről (különösen a kenyérsütés az ő dolga), valamint ruházatáról, a család nőtagjainak, a hajadon lányoknak és a férjük révén idekerült menyeknek, sőt, esetleg a megözvegyült és hazaköltözött asszonylánynak is megszabja a munkáját; kisebb gazdasági önállósága is lehet; előállítja, megszervezi, ill. beszerzi a férjhezmenendők kelengyéjét, stb.
