Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)
Oldalszamok - 200
névmagyarosítási akcióra készül, amelyet egy meg nem nevezett miniszteri tanácsos kilátásba is helyezett. 73 Ha volt is ilyen elképzelés, mindenesetre elálltak tőle, a külsőségeken alapuló magyarosítást képviselő Bánffy Dezső miniszterelnök egyébként is megbukott 1899-ben. Az állam névmagyarosításokban betöltött szerepét úgy összegezhetjük, hogy 1898-ban azért volt a névmagyarosítők többsége állami alkalmazott, mert az államhatalom kihangsúlyozva ugyan az önkéntességet, erőszakmentességet, ám a fenti körrendeletekkel, utasításokkal időlegesen mégis közvetlenül beavatkozott és siettetett egy folyamatot. Ahogy ez az állami hatás 1899-től megszűnt, a névmagyarosítö állami alkalmazottak száma, illetve aránya is lecsökkent. A nem zsidó kisebbségen belül azonban a névmagyarosítö köztisztviselők, közalkalmazottak továbbra is többséget képeztek, arányuk elérte a 60-77%-ot is. 74 A magyarországi névmagyarosítö mozgalmat nem is elsősorban a tettei, hanem a sajtócikkek, brossurak hangzatos jelszavai és az állami alkalmazottak névmagyarosításai miatt ítélte el a kiebbségi sajtó és ezek nyomán a külföldi szakirodalom. 75 A névmagyarosítási akciók és ezek tényleges eredménye azonban korántsem esett egybe. IRODALOM Bánffy, 1903 Benkő, 1948 Csányi, 1915 Fülöp, 1985 Galambos, 1933 Kemény, 1956 Kozma, 1997 Laczkó, 1986 Lengyel, 1917 Páclisanu, Zenobius Szinnyei, 1914 Telkes, 1898 = Bánffy Dezső: Magyar nemzetiségi politika. Bp., Légrády Testvérek, 1903. = Benkő Loránd: A családnév-változtatás kérdései. 1. rész. Magyarosan, 1948. 2. füz. 40-46. = Csányi Gusztáv: A névmagyarosítás szabályai. Bp., 1915. (Az „Országos Magyar Szövetség" közérdekű könyvtára 1.) = Fülöp László: Idegen családnevek magyarosodása a Kapós völgyében. Névtani Értesítő, 10. Bp., 1985. 47-53. = Galambos Kálmán: Magyar név. Pécs, 1933. = Kemény G. Gábor: Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus korában II. 1892-1900. Bp.. Tankönyvkiadó, 1956. = Kozma István: Családnév-változtatás és történelem (1894-1956) Századok. 1997. 2. sz. 383-452. = Laczkó Mihály: Halál Párizsban. Grünwald Béla történész művész és betegségei. Bp., Magvető Kiadó, 1986. (Nemzet és emlékezet). = Lengyel Zoltán: Magyar névkönyv. Bp., 1917. = Páclisanu, Zenobius: Was hisst ungarische Natioanalität? Wie man Ungar werden konnte. Bukarest, 1941. = Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. XIV. köt. Bp., Hornyánszky Viktor, 1914. = Telkes Simon: Hogy magyarosítsuk a vezetékneveket? 2. jav. és bó'v. kiad. Bp., 1898. 73 Kemény, 1956. 655-658. 74 Kozma, 1997. 395. 75 A névmagyarosítási mozgalmat elítélő külföldi szakirodalomra lásd Páclisanu. 1941. 57.; Weidlein, 1967. 177-192.