Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 51

FÜZES MIKLÓS A NÉMETSÉG KITELEPÍTÉSÉNEK DEMOGRÁFIAI KÖVETKEZMÉNYEI BARANYÁBAN (1946-1949) Betelepülési előzmények a 2. világháború alatt, illetve befejezését követően A második világháború alatti és a fegyverletételt követő években bekövetkezett népességmozgás a megye lakosságának számára, a háborús emberveszteség, a zsidó lakosság deportálása, a front elől történt menekülés ellenére, az országban tapasztaltakkal szemben pozitívan hatott. Az 1949-ben végrehajtott népszámláláskor az 1941-ben tapasztaltakkal szemben a megye lakosságának a száma 1238 fővel, 0,4%-kal nőtt. A háború utolsó napjaiban a szovjet katonai parancsnokság rendeletére a magyar helyi és megyei közigazgatás által végrehajtott összeírás az 1941-es adatokhoz viszonyítottan még a lakosság 26 004 fővel, 11,0%-kal történő csökkenését tanúsította. A feltöltődés menetét korábban már vizsgáltuk.

1 Egyes mozzanatait a trianoni határon kívülről érkezett menekültek, a visszaérkezett deportáltak és munkaszolgálatosok, a hazaérkezett egykori katonák, illetve hadifoglyok, a földreformmal összefüggésben az ország más megyéiből, az országhatáron kívülről: Jugoszláviából, Romániából és Szlovákiából érkezettek letelepítése jelentette. A telepítések során a megyébe 1946 márciusának végéig 6135 családban 23 313 személy, az 1941-es megyei eredményhez viszonyítottan 6,5% érkezett. Őket Szlovákiából 1947-1948-ban újabb 2583 család mintegy 10 000 fővel követte. A betelepítések időszakában a német lakosság többsége lakóhelyén vagy saját házában, vagy más német családokkal összetelepítetten, a telepesekkel összetelepítetten, más községbe áttelepítetten német falvakban, sokan magyar falvakba, városokba menekülve élt. A községekben így túlnépesedés, ebből következően szociális feszültség következett be, amelyet a kormányzat és a hatóságok elsősorban a német lakosság Németországba történő kitelepítésével oldott meg. A német lakosság Németországba történő kitelepítése A magyarországi német lakosság Németországba történő áttelepítését kimondó kormányrendelet (12.330/1945. ME. sz. r.) a gyakorlati végrehajtásra a belügyminisztert bízta meg, aki rendeleti úton részletesen meghatározta az áttelepítési eljárás szabályait (70.010/1946. BM. sz. r.). Az áttelepítésre kötelezettek körét, tekintve hogy az nem volt egyértelmű, újból meghatározta 1 Füzes Miklós: A népesség anyanyelv szerinti összetételét befolyásoló tényezők Délkelet-Dunántúlon 1941 és 1949 között. Baranyai Helytörténetírás 1985-1986. Pécs, 1986. Szerk. Szita László. 715-772. és Füzes Miklós: A népesség anyanyelv szerinti összetételét befolyásoló tényezők Délkelet-Dunántúlon 1941-1949 között. (II. rész.) Baranyai Helytörténetírás 1987-1988. Pécs, 1988. Szerk.: Szita László. 489-543.