Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 41

e gyárakban a gépi munka, és a dohány-, továbbá a zömmel szivargyártás ügyes kezű munkásnőket igényelt. A filoxéravész után Pécs város vezetői nagyszabású akciót indítottak a dohánygyár városban történő létesítése érdekében. Döntő érvük emellett az volt, hogy a városban igen sok az olcsó női munkaerő. A napszámbér valóban feltűnően alacsony volt. Egy beadvány szerint pl. 1903-ban a pécsi Zsolnaygyárban 24-30 krajcár volt a nők napszámbére, ugyanakkor a debreceni dohánygyárban 1,20 korona, az egri gyárban pedig 1,57 K volt a nők napszámbére.

2 A Pécsi Dohánygyár megalapításáról végül is a pénzügyminiszter 1906. január 13-án 68 015/1904. sz. rendeletével intézkedett, visszautalva egy előzőleg létesített pénzügyi bázisra.

3 A gyár felépítése azonban csak 1912ben fejeződött be, megnyitására akkor kerülhetett sor. A tervezés azonban hamarosan elkezdődött, és az építkezés 1910-ben már annyira előrehaladt, hogy a Dohányjövedék Schediwetz György aligazgatót nevezte ki, illetve bízta meg a pécsi dohánygyári építkezések adminisztrációs ügyeinek vezetésével.

4 Feltételezhető, hogy ő volt az új gyár kiszemelt vezetője, első igazgatói állásának várományosa is. Keveset tudunk róla, mindössze annyit, hogy őt és Kovacsevics János osztályvezetőt 1910 márciusában már Pécsett fizették ki, azaz fizetésüket itt kapták kézhez.

5 Azt is tudjuk, hogy áprilisban engedélyezték az aligazgatónak, hogy az igazgatói lakás elkészültéig a kapusi lakást elfoglalhassa. Ezzel Schediwetz György máris eleget tett a dohánygyári igazgatók mindenkori egyik legfontosabb feladatának, a gyár területén lakott.

6 Szorgalmas ember lehetett és jó szervező, a dohányjövedéki ügyekben jól eligazodott, sok jelentésen és kifizetések, tervek iratain szerepel a neve. Szépen induló karrierjének egy igen gyors lefolyású betegség vetett véget, 1910 szeptemberében, négy napi betegség után meghalt.

7 Őt pótolandó Murgavics Adolf, a ferencvárosi dohánygyár aligazgatója kapott megbízást arra, hogy a pécsi dohánygyár építési ügyeit intézze szeptember 12-től. (Schediwetz György szept. 10-én halt meg.) E hó végén engedélyezték számára a bérkocsi használati díjat, elszámolták az útielőlegét stb.

8 Ez azonban kényszer szülte elhatározásnak tűnt, hiszen ez a gyár volt a pécsi gyár egyik legfontosabb támogatója, a nyersanyag és egyéb tárgyak továbbítója a hazai gyárhálózaton belül. Ezt húzza alá az is, hogy 1910. augusztusában a ferencvárosi gyárból helyezték át Pécsre az asztalosműhely vezetőjét, Homolács Józsefet. A lakatosműhely vezetője, Pusztai Nándor azonban a temesvári dohánygyárból került át Pécsre.

9 Apécsi gyár új, végleges vezetőjére utaló első jel már 1910 novemberében fellelhető 2 Idézi: Szita László: A Pécsi Dohánygyár alapítása és első évei. Művelődési Tájékoztató, 1967. szeptember. 114-119. 3 Baranya Megyei Levéltár (továbbiakban: BML. Pécs város tanácsának iratai, 2361/194. 4 BML, Pécsi M. Kir. Dohánygyár, Iktató, 1910. 5 Uo. 53. sz. március 23. 6 Uo. 170. sz. április 29. 7 Uo. 460., 466. sz. Jelentéseket ld. BML. Pécsi Dohánygyár iratai (továbbiakban: PDGY) 19091933. anyagában. 8 Uo. 477., 527., 569. sz. 9 Uo. 448. sz.