Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 41

e gyárakban a gépi munka, és a dohány-, továbbá a zömmel szivargyártás ügyes kezű munkásnőket igényelt. A filoxéravész után Pécs város vezetői nagyszabású akciót indítottak a dohánygyár városban történő létesítése érdekében. Döntő érvük emellett az volt, hogy a városban igen sok az olcsó női munkaerő. A napszámbér valóban feltűnően alacsony volt. Egy beadvány szerint pl. 1903-ban a pécsi Zsolnay­gyárban 24-30 krajcár volt a nők napszámbére, ugyanakkor a debreceni dohány­gyárban 1,20 korona, az egri gyárban pedig 1,57 K volt a nők napszámbére. 2 A Pécsi Dohánygyár megalapításáról végül is a pénzügyminiszter 1906. január 13-án 68 015/1904. sz. rendeletével intézkedett, visszautalva egy előzőleg létesített pénzügyi bázisra. 3 A gyár felépítése azonban csak 1912­ben fejeződött be, megnyitására akkor kerülhetett sor. A tervezés azonban hamarosan elkezdődött, és az építkezés 1910-ben már annyira előrehaladt, hogy a Dohányjövedék Schediwetz György aligazgatót nevezte ki, illetve bízta meg a pécsi dohánygyári építkezések adminisztrációs ügyeinek vezeté­sével. 4 Feltételezhető, hogy ő volt az új gyár kiszemelt vezetője, első igaz­gatói állásának várományosa is. Keveset tudunk róla, mindössze annyit, hogy őt és Kovacsevics János osztályvezetőt 1910 márciusában már Pécsett fizet­ték ki, azaz fizetésüket itt kapták kézhez. 5 Azt is tudjuk, hogy áprilisban engedélyezték az aligazgatónak, hogy az igazgatói lakás elkészültéig a ka­pusi lakást elfoglalhassa. Ezzel Schediwetz György máris eleget tett a do­hánygyári igazgatók mindenkori egyik legfontosabb feladatának, a gyár te­rületén lakott. 6 Szorgalmas ember lehetett és jó szervező, a dohányjövedéki ügyekben jól eligazodott, sok jelentésen és kifizetések, tervek iratain szere­pel a neve. Szépen induló karrierjének egy igen gyors lefolyású betegség vetett véget, 1910 szeptemberében, négy napi betegség után meghalt. 7 Őt pótolandó Murgavics Adolf, a ferencvárosi dohánygyár aligazgatója kapott megbízást arra, hogy a pécsi dohánygyár építési ügyeit intézze szep­tember 12-től. (Schediwetz György szept. 10-én halt meg.) E hó végén engedélyezték számára a bérkocsi használati díjat, elszámolták az útielőlegét stb. 8 Ez azonban kényszer szülte elhatározásnak tűnt, hiszen ez a gyár volt a pécsi gyár egyik legfontosabb támogatója, a nyersanyag és egyéb tárgyak továbbítója a hazai gyárhálózaton belül. Ezt húzza alá az is, hogy 1910. augusztusában a ferencvárosi gyárból helyezték át Pécsre az asztalosműhely vezetőjét, Homolács Józsefet. A lakatosműhely vezetője, Pusztai Nándor azonban a temesvári dohánygyárból került át Pécsre. 9 Apécsi gyár új, végleges vezetőjére utaló első jel már 1910 novemberében fellelhető 2 Idézi: Szita László: A Pécsi Dohánygyár alapítása és első évei. Művelődési Tájékoztató, 1967. szeptember. 114-119. 3 Baranya Megyei Levéltár (továbbiakban: BML. Pécs város tanácsának iratai, 2361/194. 4 BML, Pécsi M. Kir. Dohánygyár, Iktató, 1910. 5 Uo. 53. sz. március 23. 6 Uo. 170. sz. április 29. 7 Uo. 460., 466. sz. Jelentéseket ld. BML. Pécsi Dohánygyár iratai (továbbiakban: PDGY) 1909­1933. anyagában. 8 Uo. 477., 527., 569. sz. 9 Uo. 448. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents