Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 302

előkészületeket tett, bizottságot küldvén ki e célból. A bizottság Holub József professzorra tett javaslatot, aki „a régi kutatók közül egyedül figyelembevehető érték",

4 és „a jogtörténet területén végzett munkássága alapján immár 15 éve tagja az Akadémia Jogi Osztályának".

5 Az addigi szakmai előmenetelét bemutató előterjesztést követően a jog- és államtudományi kar egyhangú határozata által a Magyar Alkotmány- és Jogtörténeti Tanszékre meghívás útján a miniszternél kinevezésre javasolja Holub Józsefet.

6 Említésre méltó, hogy Holub a pécsi egyetemen nemcsak tanárként működött, hanem - s épp a világháború alatti nehéz időkben - a kar és az egyetem vezetéséből is kivette a részét: az 1943-44. tanévben a Jog- és Államtudományi Kar dékánja, majd 1944^5-ben rektorrá választják. A problémás időket jól tükrözik dékánná választása alkalmával 1943 júniusában a leköszönő dékán, Krisztics Sándor szavai: „Boldogan tolmácsolom ez alkalommal mindannyionk szívéből jövő jókívánságait és kérem a Mindenhatót, hogy viselje tisztségét méltó dísszel és eredménnyel az elkövetkezendő, talán nehezebb esztendő során. Mi mellette fogunk állani minden viharban és az ő vezetése alatt fenntartjuk a zászlót".

7 A negyvenes években a professzor az oktatóként egyik legfontosabbnak tekinthető feladatnak, a tankönyvírásnak szenteli idejét. Már 1944-ben megjelenik „A magyar alkotmánytörténelem vázlata (I. A legrégibb időktől a mohácsi vészig)", amely egyedülálló vállalkozás, hiszen ez „az első kísérlet a magyar alkotmánytörténelemnek tankönyv keretében való bemutatására".

8 „Negyed század óta ugyanis" - írja Holub tankönyve előszavában - „az egyetemi előadásokról készült jegyzeteket nem tekintve - nem jelent meg magyar alkotmány történelem, s a régebbiek is inkább kézikönyv-jellegűek voltak."

9 Holub azonban nem kívánt megállani az 1526 előtti alkotmányfejlődés bemutatásánál, az 1867-ig terjedő második résszel elkészült, ám az csak jegyzet formában jelenhetett meg; sőt tervezte az 1848 előtti jogéletről szóló harmadik, tehát a szoros értelemben vett jogtörténeti rész megírását is, amely méltó összefoglalása lehetett volna magánjogi tárgyú kutatásainak és publikációinak, erre azonban már nem került sor. Holub Józsefben mindig megvolt a „tiszta lelkiismeretű emberek őszintesége és bátorsága".

10 Kötelességének érezte, hogy a tudomány tisztasága érdekében fellépjen, meggyőződésének hangot adjon akkor is, ha az éppen nem szolgál előnyére. Az egyetemi oktatásban a kommunista hatalomátvételt követően is hű maradt korábbi nézeteihez és elveihez, amely sok esetben nemtetszést váltott ki a jogi kar új vezetése szemében. 4 Az Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának 1938. VI. 21-i rendes ülési jegyzőkönyve, 15. 5 Az Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának 1938. VI. 21-i rendes ülési jegyzőkönyve, 15. 6 Az Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának 1938. VI. 21-i rendes ülési jegyzőkönyve, 21. 7 Az Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának 1943. VI. Li rendkívüli ülési jegyzőkönyve, 9. 8 Holub, 1944. 3. 9 Holub, 1944. 3. 10 Szita, 1986. 13.