Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 291

MÉRŐ JÓZSEF (1879-1963) Mérő József & Baranya megyei Bolyban (Németbóly) 1879. november 3-án született kisiparos családból; édesapja asztalosmester volt. Elemi iskoláit szülőfalujában és Szava községben végezte el. A középiskola alsó osztályait Baján, felső tagozatait pedig Pécsen fejezte be. Ezek elvégzése után a Budapesti Tudományegyetem római katolikus teológiai karának lett hallgatója, s ugyanitt szerzett doktori oklevelet 1908-ban. Ebben az időszakban Rómában tanulmányúton is járt. 1900 és 1903 között a r. kat. egyház alkalmazásában állt, mint káplán, püspöki levéltáros, szentszéki jegyző, s végül, mint püspöki titkár. Az egyházi szolgálatból 1919-ben lépett ki, mivel megnősült, majd családját 1922-ig magántanítással tartotta fenn. (Az egyház pár nappal halála előtt fogadta vissza.) Hivatali elődjének árvaszéki ülnökké történt megválasztása után 1922. február 15-én Baranya megye helyettes allevéltarosa lett, s még ez év szeptemberében a megye főlevéltárnokává nevezték ki. A levéltári teendők ellátásán kívül Baranya megyénél 1929 és 1947 között az anyakönyvi, törvényesítési, névváltoztatási, házasságkihirdetési, körözési, ipari-vásári, sajtó-egyesületi és az illetékességi ügyeknek volt a referense. 1947-ben az akkori megyei vezetés nyugállományba helyezte, de 1950 végén, a levéltárak állami kezelésbe vételekor ismét levéltári szolgálatba állt. Levéltárosként 1957. tavaszáig dolgozott, amikor 77 éves korában véglegesen nyugdíjba vonult. (Közben nagy megtiszteltetés érte, mivel 1954. november 3-án, 75. születésnapja alkalmából az oktatásügyi miniszter „a levéltárügy terén végzett eredményes munkásságának elismeréseképpen" a „Kiváló Dolgozó" kitüntetést adományozta.) Nyugdíjas évei alatt történeti ismereteit értékes érem- és bélyeggyűjteményének rendszerezésében kamatoztatta. Publikációs tevékenységei között kiemelt fontosságú az 1931 és 1949 között szerkesztésében megjelent Baranya Vármegye Hivatalos Lapja. Ezen kívül rövid történeti összefoglalót írt Baranya vármegye történetéről, valamint tanulmányokat a levéltári anyag selejtezéséről és rendszerezéséről a Levéltári Híradóban, Kisebb helytörténeti cikkei a Baranyai Művelődésben, a Dunántúli Naplóban és a Pécsi Műszaki Szemlében jelentek meg rendszeresen. Tanulmányait, ismeretterjesztő cikkeit a pontosság, az aprólékosságba menő részletezés, a forrásanyag korrekt felhasználása jellemezte. A több évtizedes munkával szerzett szakismereteit, kiváló német és latin nyelvtudását kamatoztatva a fiatal levéltáros nemzedékeket is eredményesen képezhette. A Pécsi Állami Levéltár megyei irataihoz alapvető és ma is nélkülözhetet-