Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 247

gazdasági és államjogi kérdésekből állították össze. Előadóknak neves személyeket, szakembereket sikerült megnyerni. A hallgatóság összetétele kettős volt: a rendes hallgatók számára a megjelenés kötelező volt, névre szóló tagsági igazolványt kaptak, tagsági jegyet vásároltak, és a tanfolyam elvégzését bizonyítvánnyal igazolhatták, míg a rendkívüli hallgatók csak egy-egy előadást látogattak.

26 A megnyitón Vértesi Frigyes az erkölcs fogalmát így határozta meg: ,.a cselekvések függése az értelemtől és szabad akarattól tudatos vonatkozással a végső célra." Hermann István pedig felvillantotta a hivatásrendi gondolkodás egyik legfőbb alapigazságát: „...a magyarságot a kereszténység tette azzá, ami lett."

27 P. Varga László is erkölcsi kérdéseket feszegetett előadásában, szavai ma is megszívlelendőek: „A magyarság számára is csak egy megoldás van a közjó igazságos megteremtéséhez, ha minden magyar ember a másikban a küzdő és szenvedő jobb sorsra érdemes magyart fogja látni."

28 Krisztics Sándor a hivatásrendi törvényhozást vetette össze a demokráciák parlamentarizmusával, melyben „... oly sok visszásság és visszaélés mutatkozott, hogy ajnodern alkotmányos fejlődés ennek kiküszöbölésére törekszik."

29 A szakosztályok közül az értelmiségi bizonyult a legaktívabbnak. A hivatásszervezet nagy gonddal igyekezett e réteget megnyerni, hiszen céljai megvalósításában leginkább rájuk támaszkodhatott. A tagozat hivatalos megalakulására 1941. augusztus 31-én került sor a Perczel utcai központban, Rózsa Endre központi titkár részvételével.

30 1942. április 19-én a hivatásszervezet tisztújító közgyűlést tartott. Fias Zoltán titkár beszámolt az elmúlt évi munkáról, melynek középpontjában a kulturális és az érdekvédelmi feladatok álltak: Például a népruházati akció, melynek keretében 2000 igénylő jutott ruhaneműhöz. Elnökké ismét Hermann Jánost választották, a többi tisztségviselő személye részben megváltozott.

31 A hivatásszervezet által fenntartott iroda „igazi néphivatalként" működött, elsősorban érdekvédelmi feladatokat intézett, panaszos ügyekben jogi szaktanácsadást nyújtott.

32 A keresztényszocialistákkal való sikeres munkakapcsolatot beárnyékolták a sajtópolémiák. A túlnyomórészt elvi vita azon folyt, hogy a két szervezet 26 D, 1941. március 9. 2.; Ambrus József szakszervezeti titkár: A magyar munkásság érdekvédelme, hiányok és tapasztalatok; Büki Ernő ügyvéd; Fresz József központi EMSZO-titkár; Hermann János egyetemi m. tanár: Erkölcsi tényezők a magyar történelemben; Kovrig Béla egyetemi tanár: Hivatásrendi törvényhozás; Mihelics Vid egyetemi m. tanár; Mécs László költő; Óriás Nándor egyetemi tanár: Magyarország nemzeti vagyona és jövedelme; Perr Viktor az Emericanum igazgatója; Perbíró József egyetemi tanársegéd: A tőke és a munka; Budai Dezső egyetemi m. tanár; Siptár Lajos bankigazgató; P. Varga László főiskolai tanár; Vértes Frigyes teológiai tanár: A társadalom erkölcsi tényezői, A munkás és az ő bére, A népszaporodás kérdése. 27 D, 1941. március 15. 4. 28 D, 1941. március 18. 6. 29 D, 1941. április 4. 4. 30 D, 1941. szeptember 2. 4. 31 D, 1942. április 22. 2. Alelnökök: Hűvösvölgyi Károly, Fürj Dénes, Molnár Sándor; Titkár: Fias Zoltán; Jegyző: Antal István; Pénztáros: Weigelt Gyula. 32 D, 1942. június 26. 4.