Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 213

DISZTL GÁBOR AZ 1935. ÉVI NEMZETISÉGI NYELVTANÍTÁSI RENDSZER BEVEZETÉSÉNEK TAPASZTALATAI A DÉLKELET-DUNÁNTÚLON (Balázs Ferenc jegyzökönyvei alapján) Balázs Ferenc 1938-1944 között volt a VKM nemzetiségi iskolaügyi szakreferense. Emberfeletti szorgalommal járta a félországnyi területet, s megbízatásának hat évéről 698 (!) iskolalátogatási jegyzőkönyv és 14 öszszefoglalő jelentés maradt fenn iratai között a Baranya Megyei Levéltárban.

1 Az 1935-ben megalkotott és 1938-ban bevezetett „egységes rendszer" közvetlen előzménye az 1923-ban létrehozott úgynevezett „A-B-C típusos" nemzetiségi népoktatási szisztéma, ahol az „A" tisztán nemzetiségi tannyelvű, a „B" a vegyes - magyar és nemzetiségi - tannyelvű, a „C" a magyar tannyelvű népiskolát jelenti. A hit- és erkölcstant mindhárom típusban anyanyelven tanítják, az „A" típusban a magyar nyelv, a „C" típusban a nemzetiségi (anya)nyelv kötelező tantárgy. Ez a rendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, nem oldotta meg a nemzetiségi népoktatás problémáját, ellenkezőleg, szinte mindvégig támadták mind politikai, mind szakmai szempontbői. Balázs Ferenc írja: „Mind az ,A\ mind a ,C' típusban folytatott nyelvi művelődés bizonyos értelemben struccpolitika."

2 Az „A" típusból nem volt esély a közép- és felsőoktatásban folytatni a tanulmányokat, a „C" típus pedig alig hozott eredményt. A szakmai vitában alakult ki az 1935-ös „egységes rendszer", amely megszüntette az „A-B-C típusos" szisztémát. Ez a rendszer gyakorlatilag a korábbi „B" típushoz állt igen közel, vegyes tanítási nyelvű volt, tehát a tárgyak közel felét anyanyelven, másik felét magyar nyelven tanította. Amiben új a „B" típushoz viszonyítva, az az, hogy ez a szisztéma ismerte az ellenkező nyelven történő ismétlést is.

3 A hit- és erkölcstant ekkor is, ugyanúgy mint korábban, anyanyelven tanították. Az „egységes rendszer" bevezetését megelőzően, az 1937/38-as tanévben az érintett településeken az „A" típusú iskolák aránya 4,8%, a „B" típusúaké 45,5%, a „C" típusúaké 49,7%. Ez fő arányaiban megegyezik az 1923-1932 közötti arányokkal. Akkor 6,3% volt „A", 39,0% „B" és 54,6% „C" típusú. Ami változás érzékelhető, az mind az „A", mind a „C" típusúak kis arányú 1 Balázs Ferenc éltpályájáról lásd Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon. In: Baranyai Helytörténetírás (továbbiakban: BH) 1982. A Baranya Megyei Levéltár Evkönyve. Szerk.: Szita László. Pécs, 1983. 441-556. 2 Baranya Megyei Levéltár, Balázs Ferenc iratai (továbbiakban BML BF ir.) 11/1940. Összefoglaló jelentés az 1939/1940. tanév első félévének tapasztalatairól. 3 Füzes Miklós: A nemzetiségi oktatás szervezési problémái a baranyai népiskolákban az 1923/241943/44. tanévekben. In: BH 1979. Pécs, 1979. 385^140.