Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 194

a sajtó kétségbeesetten felsírt, hogy nem kell a magyar név, nem halad a névmagyarosítás ügye. 33 A panaszokat szinte mindig az követte, hogy hogyan lehetne siettetni, erőszakolni a névmagyarosítás folyamatát. Szinte minden névmagyarosítást erőszakoló módszer megfogalmazódott már a századforduló környékén, amelynek gyakorlati alkalmazására legfeljebb a két világháború között ke­rülhetett sor, akkor is csak részlegesen. A helyi sajtóban megjelent, névmagyarosítást siettető javaslatok közül csak a fontosabbakat idézzük fel. Javasolták, hogy a névmagyarosítás legyen teljesen igyenes, és a kérvények, mellékletek is legyenek illeték­mentesek. 34 Javasolták: „A törvényhatóságok kezébe kell adni az ügyet. A vármegyében az alispánok utasítsák a szolgabírákat, ezek a községi és körjegyzőket, hogy községenként szólítsák fel az idegen hangzású névvel bíró polgárokat a névmagyarosításra, s községenként, illetőleg járásonként terjesszék az alispán elé, aki aztán tömegesen terjesztené fel a belügymi­niszter elé a névsort." 35 Javasolták, hogy ne a belügyminisztérium, hanem közvetlenül maguk a törvényhatóságok bírálják el a névmagyarosítási kérelmeket, akik soron kívül engedélyezhetnék. Javasolták, hogy ne egyé­nileg kelljen kérelmezni a névmagyarosítást, hanem listásán, mert „Még eredményesebb és könnyebb, egyszerűbb lenne az eljárás, ha a tisztviselők a saját felettes hatóságuk, a katonaság a parancsnokságaik, a tanulók az igazgatóságaik útján tömegesen, egy kérvényen kérelmezhetnék a névma­gyarosítást, akik ti. a felettes hatóságok, amúgy is birtokában vannak a szükséges születési bizonyítványnak." 36 Javasolták, hogy az idegen állam­polgárok honosításának, illetőségi jog megadásának a névmagyarosítás legyen a feltétele. 37 Németh Béla karácsonyi cikkében pedig egyenesen azt javasolta, hogy a kormány a hivatalnokot csak akkor sorolja át maga­sabb fizetési osztályba, a tanárt csak akkor nevezze ki igazgatóvá, a főszolgabírót és alispánt csak akkor erősítse meg állásában, ha nevét megmagyarosította. 38 Egységes névmagyarosítási mozgalomról voltaképpen nem beszélhetünk, térben és időben eltérő, nagyon is különböző irányzatok, nézetek csaptak itt össze. Kissé leegyeszerűsítve egy túlzó és egy mérsékeltebb irányzatot kü­lönböztethetünk meg. A túlzó és igen kevesek által támogatott irányzat 33 Nem kell a magyar név. PN, 1905. augusztus 6.; A sajtóban közölt panaszokról egész csokor állítható össze: A társadalom előkelői, a vezető hivatalnokok nem mutatnak jó példát a névmagyarosításban. Névmagyarosítás. PN, 1898. április 3.; A pécsi kereskedők és iparosok neve idegen, így pl. a Király utcában 11 magyar nevű cég mellett mintegy 80 idegen nevű található. Pécsiek és a névmagyarosí­tás. PN, 1903. március 15.; A tanítók, a pécsi törvényhatósági bizottság tagjai között sok az idegen családnevű, és nincsen egyetlen magyar nevű könyvkereskedő sem. Németh Béla.Ú] magyar vezényszó és új obstrukció. PN, 1903. december 25.; A mohácsi értelmiség 90%-a. így az ügyvédek több mint 80%-a, a hivatalnokok, tanítók túlnyomó része nem magyar nevű, az iparosokról és a földművesekről nem is beszélve. Turáni: Magyar név. MV, 1904. február. 14. 34 -s. -ó.: A névmagyarosítás nehézségei. Mohács, 1902. február 23.; Lengyen magyar nevünk. MV, 1906. június 10.; Lengyel, 1917.45. 35 Névmagyarosítás. PN, 1898. augusztus 2.; Lengyel, 1917.45-46. 36 F(öldvári) M(ihály): Magyar név. PN, 1902. augusztus 31. 37 Új városi polgárok. PN. 1903. december 25.

Next

/
Thumbnails
Contents