Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 190

Dezső stb. 13 Az izraelita anyakönyvi kiigazítások fontos területei voltak a magyarosításoknak, hiszen ezáltal az utónevek hivatalosan is magyarrá vál­hattak. Ez a gyakorlat 1920-ban szűnt meg, a két világháború közötti kor­mányzat ugyanis nem helyeselte a zsidók névmagyarosítását, ezért az izrae­lita anyakönyvi utónév kiigazításokat kivette a törvényhatóságok hatásköréből, és a vallás- és közoktatásügyi miniszterébe utalta át. 14 Magát a névmagyarosításti mozgalmat is sokan zsidó mozgalomnak tekin­tették. 15 Paradox módon ez többeket visszatartott a névmagyarosítástól. Grünwald Béla történészről írta azt Benedek Elek: „Arra, hogy nevét meg­magyarosítja nem gondolt. Húsz év múlva - monda nekem - csak egy meg nem magyarosított név lesz, az enyém, s csak énrólam nem fogják kérdezni: nem volt zsidó?" 16 A névmagyarosítási akciók közül a millenniumi névmagyarosítási kam­pányt, a helyi névmagyarosítási akciókat és az iskolák, állami alkalmazottak névmagyarosításait tekintjük át röviden elsősorban a sajtó és az iratok alap­ján. 1881-től - a mozgalom indulásától - önjelölt hazafiak propagálták a névmagyarosítást Magyarországon. Közülük kiemelkedett három országos, Budapesten székelő egyesület tevékenysége. Az első névmagyarosító egye­sületet, a Központi Névmagyarosító Társaságot Telkes Simon alapította 1881-ben. A szegedi zsidó családból (Rubin) származó Telkes maga is 1881­ben magyarosított. A statisztikai hivatal, majd a kereskedelemügyi miniszté­rium tisztviselőjeként a kor ismert gazdasági szakírója volt. Munkásságáért 1907-ben magyar nemességet is kapott. 17 A Központi Névmagyarosítő Társaság nem tekinthető klasszikus egyesü­letnek, mert nevében egyedül csak Telkes Simon, a társaság egyszemélyes vezetője, elnöke szerepelt. A belügyminiszter 1909-ben be is tiltotta az egyesületet, mert 1881 után sem közgyűléseket, sem végrehajtó bizottsági üléseket nem tartott, tagsága és tisztikara sem volt, vagyis nem működött alapszabályszerűen. A belügyminiszteri betiltó rendelet még a közszereplés­től is eltiltotta Telkes Simont. 18 A sajtó szerint az is előfordult, hogy névma­gyarosítás kijárásáért még pénzt is kért a társaság. 19 A betiltó rendelet is célzott rá, hogy Telkes Simon ellen „ [...] a hozzáfordult felek részéről több ízben merült fel panasz". A Központi Névmagyarosító Társaság szerepét az Országos Magyar Szö­vetség vette át, amely a névmagyarosítási ügyek díjtalan intézését az 1910. évi közgyűlésén vállalta fel. Az egyesület főtitkára, Csányi Gusztáv ügyvéd „A névmagyarosítás szabályai" címmel külön propagandafüzetet is kiadott. 20 Az első világháború vége felé lépett fel névmagyarosítási programjával a 13 BML Baranya vármegye alispánjának iratai 3403/1906., 1106/1905. 14 39 148/1920. sz. (augusztus 23-i) vallás- és közoktatásügyi körrendelet. Uo. 6768/1940. 15 Lengyel, 1917. 210. 16 Benedek Elek cikkét (Ország Világ, 1891. 21. sz.) idézi Laczkó, 1986. 124., 214. 17 Szinnyei, 1914. 1-4. 18 BFL Budapest Főváros Tanácsának iratai IX. ügyosztály 2878/1908.; 94 628/1909. B. M. sz. rendelet. BK, 1909. 43. sz. 563. 19 -s. -ó: A névmagyarosítás nehézségei. Mohács, 1902. február 23. 20 Csányi, 1915. 19-21.

Next

/
Thumbnails
Contents