Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 17

és görögöket, valamint kevés katolikus horvátot és németet említ forrásunk), „3-6-8 család, de 12 is előfordul". Hangsúlyoznánk az „előfordul" kitételt. Némileg valószínűtlennek tűnt ilyen sok „família", család egy fedél alatt: ez a három említett faluban 8, 10 illetve 3-6-8 vagy 12 nukleáris kiscsaládot összeadva, öt fős családnagysággal számolva

53 40, 50, ill. 15-30-40, sőt 60 ember

54 lett volna, ez semmiképpen nem lehet az átlag, inkább a figyelmet magára irányító kivétel, ha talán nem is ritka kivétel. Ez a szám még akkor is elgondolkodtató, ha Hölbling Miksa

55 mintegy ötven évvel később hasonlóképpen 40-50 lelkes háztartás előfordulásáról ír. Ha különleges esetben egy idős házaspárt, a családfőt és feleségét, valamint ezek 7, 9 ill. 2-5-7, vagy akár 11 házas fiát

56 egy-egy unokával számítjuk külön-külön családnak, kiscsaládnak, akik együtt egy háztartást, egy nagycsaládot alkotnak, akkor ez 23, 29 ill. 7-17-23 vagy 35 embert jelentene egy házban, vagy esetleg egy telken épült több házacskában.

57 Ellenőrzésül a lélekszámot a házak számával kellene elosztani: Dályoknál ilyen adatunk nincs, mivel a falu Izsép filiája, és csak ott adták meg a lelkek számát: a négy filiában össz. 2676, durván számítva egy filiára 670 körüli szám jutna, de ezen a ponton jobb a népszámláláshoz fordulni: 1122 a tényleges népesség. Arról, hogy a parasztok száma nem jelenti föltétlenül a családfők és ebből következően a családok számát, már szóltunk: forrásunk Dályoknál 226 parasztról ír (rustici, vö. fent hospes), ez sem felel meg a népszámlálás-beli családok számának, inkább a házas férfiak számához áll közel. 127 ház van a Descriptioban, 128 a népszámlálásban, így egy házra átlag 9,3 fő jut; a népszámlálás családszáma: 130 család. Lucs faluban forrásunk 1100 római katolikus szlávról és 114 házról tudósít (népszámlálás: 1114 lakos, 118 ház), egy házra átlag 9,6 fő jut. A népszámlálás családszáma 123. Kácsfaluban: ha a lélekszámot (34 r. kat. + 1244 g. n. e.) a házak számával (133) elosztjuk, 9,6 fős átlagot kapunk; a népszámlálás adatai: tényleges népesség 1288, házak száma 137; a családok száma 146. Mindhárom faluban 10 alatti átlagot kaptunk a háztartásonként élő családtagok számára; ez az átlag ilyen sok ház (a népszámlálásban: 118, 128, 137) esetében tíz-tizenöt kiemelkedően magas létszámú háztartás feltételezését 53 Az öt fős családnagyság számítás mellett szól többek között, hogy a népszámlálás szerint a községekben a négy-hat fős és a 6 főnél nagyobb családok aránya 77 : 23. Danyi-Dávid, 1960. 39*^3*. p. 54 Természetesen nem a lélekszámból, hanem vérségi kötelékből, családstruktúrából, gazdasági egységből stb. következik, hogy egy családot nagycsaládnak tekinthetünk-e. Ilyen értelemben akár egy 8 fős háztartás (pl. apa-anya, két felnőtt fia és annak felesége, összesen két gyermekkel) is lehet nagycsalád. Nem vitatjuk a nagycsalád meglétét, csupán a következtetés módjával, az általánosítással szemben vannak óvatos fenntartásaink. Danyi-Dávid, 1960. 6-17. p.; Penavin, 1981. 15-16. p.; Taba, 1975. 133. p.; Tímár, 1988. 357-358. p. 55 Hölbling Miksa 1845-ben megjelent Baranya vármegyének orvosi helyiratára hivatkozik Taba István és Tímár György is: Taba, 1975. 133. p.; Tímár, 1988. 358. p. 56 Az említett orvosi helyirat akár 10-12 házaspárral rendelkező család előfordulását közli. 57 Penavin Olga 1823-ban megjelent adatot idéz, mely szerint „egy házra középszámmal 26 lélek esik". Ugyanő szlavóniai magyar falvakban az emlékezet által elérhető időben, tehát legrégebben a múlt század közepén élt olyan nagycsaládokról ír, ahol 11-24, maximum 30 családtag élt együtt. Penavin, 1981. 16. p. et passim.