Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 156

mát,

18 de a Csendőrségi Lapok is foglalkoztak az ismertetéssel és Rektor Béláról sem feledkezhetünk meg. A csendőrség előtörténete, első szakasza a neoabszolutizmus korára esett. A szabadságharc után a közbiztonság megteremtésére irányulóan a magyar főurak 90 000 forintot ajánlottak fel. Az osztrák kormány a magyarországi csendőrség felállításának előkészületét 1849. június 3-án megtette, és az összegyűjtött pénzt is erre szándékozták felhasználni. A tényleges létrehozásról az 1850. január 18-i császári pátenssel döntött az uralkodó.

19 Preszly is azt írta, hogy „1850. év január havában léptették először életbe hazánkban a csendőrség intézményét"'.

20 A már említett 1849 júniusi döntés császári rendeletben fogalmazódott meg: „Engedélyezem a birodalom területén a zsandárság felállítását az elém terjesztett alapelvek szerint. Felhatalmazom a belügyminisztert, hogy e tárgyban a további szükséges tárgyalásokat az illetékes minisztériumokkal lefolytathassa és a megfelelő részletes javaslatot előterjesztesse. " Baranyában is gyűjtéssel (672 forint 54 krajcár az eredmény) indult a zsandárság megszervezése. A tényleges megjelenés 1850 nyarára tehető, a 6. csendőrezred 7. önálló szárnyaként. Ez Tolnában és Baranyában összesen 2 főtisztet és 70 csendőrt jelentett. Mágocson, Pécsett, Pécsváradon és Sásdon 5-6 fős tizedaljakat helyeztek el, de rövid idő múlva Dunaszekcsőn, Mohácson, Dárdán, Siklóson, Németbólyban, Vajszlón és Baranyaváron is létrehozták a csendőrőrsöket.

21 Egy-egy őrs ekkor 3-4 csendőrből állt, egy tized 5-8 főből. A lovas csendőrök Pécsváradon nyertek elhelyezést, ahová április l-jén érkeztek meg. Az őrsök elhelyezéséről és felszereléséről a közigazgatási hatóságnak kellett gondoskodni. Az összeütközések elkerülése végett a pandúrokat 1850. október 1-december 31. közötti időre a csendőrparancsnokság alá rendelték, amitől azt is várták, hogy minél többen kérik felvételüket a csendőrséghez. 1851 januárjában a megye visszakapta a pandúrokat, de őrjáratot csak a Dárdai és a Hegyháti járás azon szélén teljesíthette, ahol anem volt csendőrség: „Feladatuk a többi járásban a rabok őrzése és kísérése, a levélhordás és az adóbehajtáshoz ők adják a karhatalmat. " Járásonként 6-6 pandúr maradhatott, kivétel a dárdai és a siklósi, ahol teljes létszámban szolgálhattak. Pécsnél már utaltunk rá, hogy a zsandárság nem örvendett népszerűségnek. A megyében sem fogadták lelkesedéssel „az új, idegen és különös előjogokkal felruházott testületet. "

22 Nem volt ez másképpen országosan sem, ugyanis „a csendőrségnek nem is annyira a közbiztonsági szolgálat volt a hivatása, mint inkább a politikai kémszolgálat és így éppen nem csodálható, ha a nagyobbára csehekből álló - zsandárság gyűlölt intézménnyé vált. "

23 „Az idegen ajkú zsandárok ezután az ostromállapot és a Bach korban 18 Preszly, 1920. Preszly, 1926. 19 Szita, 1980. 400. 20 Preszly, 1926. 364. 21 Szita, 1980. 402. 22 Uo. 403. 23 Preszly, 1926. 364.