Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 142

báját is, mellyben állítólag Zsigmond király volt elzárva országos bűneiért, s mellynek kandallója felett a fogolykirály hires álmára vonatkozó latin felirat áll. Ugyanitt, és még egy, a várba vezető ajtó fölött is igen sajátos czimer látható; nem tudhatni mellyik családé volt, többen azt hiszik, hogy a Garáké. A vár erkélyéről gyönyörű kilátás nyílik a gúlaalakú harsányi hegyre, mellyről mint az ördög által szántott helyről, eredeti népmonda forog fenn a nép ajkain, - szép kilátás nyílik a regényes fekvésű Gyüdre, hova tömérdek búcsújáró nép zarándokol, hol csodák történnek, hol, mint mondják, olly iszonyú dolgok fertőztetik meg a hely szentségét, miképp a czigányok és koldusok ártatlan gyermekeket rabolnak el, tagaikat borzasztóan megbénítják, csak hogy bő alamizsnát szerezhessenek e szerencsétlen áldozatok által. És ezen büntanya a bűnbánás menhelye, s a lelki üdvösségnek igéretfölde! A siklósi várból messze el lehet látni mindenfelé, a villányi jó bort termő hegyektől le egész a drávaparti erdőkig, és a vár ura körültekintve e roppant földterületen, büszke öntudattal mondhatja el: »a mit látok, az mind az enyém, és tied ó hon! mert jövedelmem nagy részét neked aldozom«! - Midőn a várban olly nagy számmal jelentünk meg, s járáskelésünkkel olly nagy zajt csináltunk, a szegény uradalmi rabok azt hitték, hogy executióra jöttünk, hogy már haláluk órája üt, s e miatti félelemből egy gyilkos rab, ki különben sem kerülte volna el a halálos büntetést, a vártömlöczben felakasztotta magát, és igy tulajdonkép a természetvizsgálók mentették őt meg a bitófahalál nyilvános szégyenétől! - Siklósról rövid időn a harkányi fürdőbe, kirándulásunk főczélpontjába érkeztünk. - Miután a néhány csinos épülettel, több sürü lombos sétával ellátott csinos fürdő ásványos vize orvosilag megvizsgáltaték, s igen hasznosnak találtatott: szakülések s később közülés tartattak. - Mi is, kik a természettudományt nem ex professo miveljük, néhányan szakülést, vagy inkább állást tartottunk, a természet bájoló és egyszerű teremtményei, a drávaparti ritka szép fajú barna-piros, magyar pórhölgyek körűi, kik inkább oláhos mint magyaros, tarka ünnepi ruháikban, csapatonként állongottak szerte szét, kandián nézdelve a rajok nem hidegen kacsintgató természetvizsgálókat. - Az ülések után egy, különösen ez alkalomra készült, s zöld gályákkal környezett roppant fasátorban, dúsgazdag házi gazdánk gróf Batthyány Kázmér, több mint 400 egyént vendégelt meg, a legszívesebb magyar indulattal, s valóban keleties pompával,- elevenen tanúsítva azt, miszerint a tudományok, különösen a magyar tudományosság s ennek avatott művelői, barátai iránt hazafiúi részvéttel viseltetik. Ebéd alatt minden felől zene harsogott,- a kerítésül szolgáló sűrű gallyakon át a kandikáló szép pórnők lángszemei fénybogarakként ragyogtak, s a sátoron kivül egyszerre meglepő volt hallanunk a Fóti- és több népdalt, leginkább azért, mert azokat a siklósi mesterlegények, grófjok iránti tiszteletből, meghatóan énekelték. A lakoma derekán, jó magyar szokásunk szerint, megeredt az áldomásivások özöne, s legelőször is a házi gazdáért köszöntöttük el poharunkat, mint olly hazafiért, ki példás önmegtagadással tanusitá azt, miként a hazáért mindent feláldozni kész, ki mint védegyleti elnök, a kék karton ruhások, a honi kelmét viselők ezredeinek tulajdonosa, vezére sat. Ez első toast után, maga a házi gazda is