Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 121

riáját, Shakespeare-tő\ a Hamletet, a Machbetet és a Lear királyt, vagy Grillparzer Saphóját. A vendégjáték azonban nem hozott sem anyagi, sem erkölcsi elismerést. Sőt a társulat némi ellenszenvet is átélhetett, mikor október 4-én, a császár névnapján az István király szerepét játszó Komlóssy „trónjáról" lelépve elénekelte a Gotterhaltét.

12 Ez a „gesztus" viszont nem hatotta meg az uralkodót, s az egy hónap múltán felszólaló Marczibányi János, Torontál vármegye küldöttje jóformán egyedül maradt javaslatával. A pozsonyi fiaskó után Fejér vármegye végleg elállt a nemzeti színjátszás állandósítására tett kísérieteitóT. Székesfehérvár lassan ismét másodosztályú vándortársulatok állomáshelyévé minósült vissza, és az eddig háttérbe szorult német komédiások is gyakrabban látogatták a város színköreit. Ám semmiképpen sem értékelhető kudarcnak az a közel egy évtized, amit Székesfehérvár jelentett a honi kultúra történetében. S a magyar színjátszás eszméje sem került reménytelen helyzetbe, újabb vidéki bázist találva. Ugyanis Győr városában már több éve létező színházpártoló mozgalom el tudott jutni addig, hogy 1829 novemberében megalakították a Dunántúli Magyar Színjátszó Társaságot. A színtársulat igazgatója Komlóssy Ferenc lett, aki 1834-ig látta el a művészeti vezetést, fehérvári tapasztalatait is hasznosítva. A győri alapítású színészgárda 1831 májusában Kisfaludy Sándor irányítása alá került, s Balatonfüredre tette át székhelyét.

13 Székesfehérvári vendégjátékok Pécsett A pécsi színikultúra történetében mérföldkőnek bizonyult az első magyar színészcsoport megjelenése 1818-ban. Ezt követőleg váltak rendszeressé a nemzeti színjátszók vendégjátékai. Ami a német színészek számára nemcsak vetélkedést, kihívást hozott, hanem az együttélésnek kezdetét, egymás kulturális örökségének megismerését, s a közösen életre keltett művészeti értékeket is jelentette. Az első magyar vendégjáték Székesfehérvár nevéhez kötődik, de ezt megelőzőleg is volt színikapcsolat a két város között. Városaink kulturális fejlődése szükségszerűen esett egybe az ország színművészetének fokozatos felemelkedésével. Az első összeköttetést Ferdinand Johann Kübler, osztrák színigazgató személye jelentette, aki rendkívül jól szervezett társulatával 1811 és 1817 között négy ízben kapott játéklehetőséget a városatyáktól. Pécsi vendégfellépései végeztével többnyire Székesfehérvárra szólította szerződése.

14 Küblernek így alkalma adódott arra, hogy mindkét város közönségét megismerve olyan műsorrendet állítson össze, amivel kultúraközvetítő szerepet is betölthetett. Azon a tényen kívül azonban, hogy Kubier többször is megfordult Székesfehérváron, más adattal nem rendelkezünk, de egész biztos, hogy a Pécsett eljátszott művek jó részét Fejér megyében is színpadra vitte. Reper12 Kerényi, 1990. 157. 13 Magyar Színházművészeti Lexikon. Bp., 1929. Szerk.: Schöpflin Aladár. 97-99. 14 Márfi (2), 1996. 257., Kardos, 1932. 40-44.