Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 9

(134-452. f.) tárgyalása következik. A harmadik kötet teljes egészében a Siklósi járás ismertetését tartalmazza, a negyedik pedig a Hegyháti

15 járást taglalja. A kérdőpontok és ennek megfelelően a válaszok a következő rend szerint épülnek: a kérdéseket két fő csoportba sorolja, a járásról általában és a községekről egyenként, majd a másodikba tartozókat még 13 kisebb egységbe osztja. Először olvashatjuk tehát a járás általános jellemzését, erre 36 kérdés vonatkozik, s leginkább a járás földrajzi tulajdonságait ismerjük meg ebből; néhány kérdés a járás tisztviselőit, a lakosságot (nemzetiség, vallás, vagyoni helyzet) is érinti. A második nagy kérdéscsoport a fentiek értelmében a községekre egyenként vonatkozik: ezen belül első a község általános jellemzése: itt a 33 kérdésből 25 földrajzi, természetrajzi jellegű.

16 A következő egységben 27 kérdés vonatkozik az egyházi állapotokra, ezek közt természetesen a tanítókra is; ezek után Széchényi Ferencnek a mágnásokra és nemesekre vonatkozó 24 kérdése következik, ezekre azonban - mivel nem sok nemes lakik a megyében, a nagy uradalmak birtokosai szinte egyáltalán nem - alig-alig érkezett válasz. Ugyanígy a kiváltságos mezővárosok

11 kérdéscsoportjára (17 kérdés) is csak 7 esetben érkezhetett válasz. Sokkal nagyobb visszhangja volt az iparosokra vonatkozó 27 kérdésnek; volt olyan kérdezőbiztos, aki név szerint, egyenként írta le az egyes iparosokat, azok vagyoni viszonyait, származását, vásározását stb. A kereskedelemre, kereskedőkre több, 32 kérdést állított össze Széchényi, de ezekre nem sok esetben érkezik válasz (járásonként 3-4 községben). A következő kérdéskör a szabadosokra vonatkozik 7 kérdéssel, erre csaknem minden esetben nemleges a válasz. A nyolcadik kérdéscsoport a katonaságra vonatkozik: 44 kérdést tesz fel.

18 A parasztokra vonatkozik a következő 116 kérdés, tehát az összes kérdésnek több, mint egynegyede, „nyilvánvaló, hogy az ő fizikái és erkölcsi állapotuk megismerése volt a fő cél", s a válasz „nem csupán a társadalmi és gazdasági helyzetre, hanem a korabeli gazdaságföldrajzi viszonyokra is rávilágít".

19 A fennmaradó néhány kérdéskör az idegenekre vonatko15 A kötet azért lett ilyen hosszú, mert itt az oldalakat hosszában kettéosztották, minden községnél felírták balra a kérdéseket és jobbra a válaszokat. 16 Az utóbbiak közé számíthatunk pl. ilyeneket: van-e nagy mennyiségben kiszáradt fa; folyik-e a legelók mellett patak, milyen; bővelkedik-e halakban; vannak-e madarak mellette; van-e soda, magyarul sziksó stb. 17 Itt említjük, hogy 1785-86-ban Baranya vármegye (Pécset nem számítva) 378 lakott helye közül 7 oppidum (mezőváros), 341 possessio (falu) és 30 praedium (puszta) volt. Mezővárosok Boly, Dárda, Mohács, Pécsvárad, Ráckozár, Siklós és Szabadszentkirály. Az első népszámlálás közel egykorú 1785-ös - adatai szerint csak Boly és Szabadszentkirály volt mezőváros. Dányi - Dávid (szerk.), 1960. 6-17. p. 18 A Taba feldolgozásában szereplő Szentlőrinci járásban egyáltalán nem székelt katonaság, más járásnak is csak egyes falvaiban; ezeket a kérdéseket mégis nagyon sok községben megválaszolták, mivel a parasztoknak a nem helyben lévő katonaság iránt is voltak kötelezettségeik; a korszak katonai életére, de még inkább a beszállásolt katonaság és a falvak lakói közötti kapcsolatra kaphatnánk ebből adatokat. Néhány kérdést ismertetnék ennek illusztrálására: hol vannak katonák, milyen egységek, mely hadseregből; hány katona van ebben az egységben; mely községek adnak porciót a ló és az ember ellátására; a katonát tartó parasztnak mennyit fizetnek; hol van a törzs; hol laknak megyei biztosok; a nyelvet tudják-e; hol vannak a futárállomások; vannak-e üres katonai épületek, bérelnek-e ilyet, milyen áron; a bérelt, ill. nem bérelt épületeket jó állapotban őrzik-e; van-e a katonáknak gyermekük, feleségük, hány és hol; van-e a katonának a szállással együtt világítása, fekhelye; hogyan kap kenyeret stb. 19 Taba, 1975. 130. p.