Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - SZILI ERIKA: A magyar ex libris évszázadai

címerfoszlányok gazdag redőzelű elhelyezése, a keretdísz motívumai a reneszánsz stílusra utalnak

7 i2. ábra). Másodikként ismeri ex librisünk szintén címeres, a bártfai Szent Egyed templom könyvtárának köteteit díszít ette. A gyűjteményt az 1595-96-os években gondatlan kezelés miatt károsodások érték, ezen okulva készíttettek ex librist a város elöljárói egy helyi nyomdásznál. A 16. század végén működő két bártfai nyomda egyike Jakob Klöss, a másik David Gut gesell tulajdonában volt. Vajon melyikben készülhetett a bártfai ex libris? A kérdést eldönti az a tény, hogy az ex librisen levő címert David Gutgesell 1596-ban felhasználta Leonhard Stockei „Postilla" című latin nyelvű könyvének címlapján nyomdászjelvényeként

8 (3. ábra). Istvánffy Miklós jeles történetíró, tudós és könyvbarát köteteit superexlibris és hagyományos ex libris is díszítette. Könyvjegyének érdekessége, hogy két részből áll, egyik részén címert láthatunk: a kétosztatú pajzson heraldikai liliom és koronán álló sas van, a koronátlan sisak dísze pedig szárnyas sasláb. A másik részen keret nélküli négysoros felírás található. A magyar ex librisek közül ez az első, amely keletkezésre utaló évszámot (1575) tartalmaz. Semsey Andor véletlenszerű fel fedezése fényt derített arra, miért áll két részből ez az ex libris. A történetíró képét megfigyelve megállapította, hogy a kép sarkaiban szereplő címer és felirat megegyezik az ex librissel. A gondos vizsgálat megerősítette azt a feltételezést, hogy az ex libris két darabját a kép egy másik példányából vágták ki. így tehát másodlagos felhasználásról van sző. A vizsgálat azt is bebizonyította, hogy a két részből álló lapot könyvből áztatták ki, így tehát bizonyosan ex librissel állunk szemben, akkor is, ha tulajdonosa ilyen szokatlan módon tett szert rá.

9 7 Szabó, 1937. 8 Borzsa, 1967. 9 Semsey, 19S3.