Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

TANULMÁNYOK - DÓKA KLÁRA: Egyházi nagybirtok a Hegyháton (A pécsi káptalan uradalma a felmérések tükrében 1720-1893)

Mintaszerű major épült Vejtiben is, a község szélén, az út mellett. Volt itt tisztilak, cselédház, magtár, szekérállás, juh- és ököristálló, épült kápolna (részben a zömmel református falu katolikus lakosai számára), lelkész- és tanító lakás, kijelölték a temető helyét.

57 Kemsén 1830-ban csak fél holdnyi bel telek jelentette a majorságot. Alegelők elkülönítése után a birtok 217 holdas lett, azonban az ide csatolt legelőket 1875-ben már jórészt szántóként használták. A terjedelmére nézve nem jelentős birtokot, melynek helyét - mint láttuk - a határ szélén jelölték ki, az 1880-as években Zehi-pusztához csatolták, és egyéb Dráva-parti részekkel kiegészítve megszervezték a Zehi-pusztai gazdaságot, ahol a földművelés mellett állattartásra (lótenyésztésre is) rendezkedtek be.

58 A terjedelmes bogdásai uradalmi birtok zöme Körcsönye-pusztára került. Jórészt erdők foglalták el, de a szántóföldi termelés is szerepet kapott. A majorságban itt is téglavető működött. Drávakeresztúron 1866-ban kötötték meg az úrbéri szerződést, melynek értelmében az 1779 m. holdas faluhatár 56%-a lett uradalom. Ennek 48%-át legelők, 27%-át erdők tették ki, és csak 1/10 rész volt szántó. Buday Béla 1886-os statisztikája szerint ugyanitt már 53% volt a szántó, 24% a legelő. A birtokból alakult keresztúri gazdaságban (992 m. hold) az arányok még inkább a szántók felé tolódtak el. (A legelők területe már csak 26 hold volt.

59

) Keresztúr-pusztához 588 hold Dráva jobb- és balparti területet csatoltak a folyó szabályozása után. Fenti átrendeződéseket követően, 1892-ben a gazdaságok művelési ágankénti megoszlása az alábbi képet mutatta:

60 Mivel kicsik voltak az egyes településeken a birtokok, káptalan a tagosítás után a területek koncentrálásában, pusztai gazdaságok kialakításában látta a fejlődés útját. Mindez együtt járt a művelési ágak megváltozásával, az összevont birtokokon a szántóföldi gazdálkodás jelentőségének növekedésével, amit itt is a gabonakonjunktúra inspirált. A gabona elszállítását az épülő vasutak is segítették. Mint láttuk, a székeskáptalani birtokok elsősorban a főbb útvonalak mellett gyarapodtak, a káptalani gazdaságok létrehozásánál viszont a vasutakat is figyelembe vették. Ellátottság szempontjából egyébként a terület a gyengébbek közé tartozott. A három birtokrészen található 58 községből a századfordulóra 19-et érintett a vasút. Az elsőként, 1857-ben épült Pécs-villányi vonal még elkerülte a káptalani községeket, majd változást az 1868-ban megnyílt Budapest-Pécs-Barcs-Gyékényes vasútvonal hozott. E fővonalon volt Abaliget, Bicsérd (Fenyős-puszta), Cserkút, Hetvehely, Magyarürög, Malom, Patacs és Somogy. A Dombóvár-Komló vonalon épült Bodolya, Egyházbér, Barátúr, Hertelend, Budafa, Magyar- és Németszék, Pölöske. A Szentlőrinc-sellyei vonal érintette Sumonyt, a Villány-barcsi drávai vasút azonban a mocsarak miatt nem a folyó partján haladt és így csak Bogdását kapcsolta be a forgalomba. A tömeges áruszállításnál a vasút már ebben az időszakban döntő szerepet 57 PKL SzT 58:31.; PKL Gazdasági lt. Fasc. 439. 58 PKL SzT 46. 59 PKL SzT 58:61,67. 60 PKL Gazdasági lt. Fasc. 439.