Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

TANULMÁNYOK - DÓKA KLÁRA: Egyházi nagybirtok a Hegyháton (A pécsi káptalan uradalma a felmérések tükrében 1720-1893)

A 18 település határának területe 23 829 6/8 hold volt, ahol az uradalmi birtok 30,50%-ot foglalt el, az úrbéresek részesedése pedig 67,95%-ot tett ki. Összehasonlítva a másik két birtokrész adataival látható, hogy itt volt a legkisebb az uradalmi és legnagyobb az úrbéres területek részaránya. A művelési ágak az alábbi mutatók szerint alakultak: Uradalom % Úrbéres % - beltelek, kert 0,29 3,24 - szántó 11,01 54,86 - rét 3.00 20,24 - legelő 2,75 15,63 - szőlő 0,37 5,60 - erdő 82,58 = 100 0,43 = 100 A megoszlás az úrbéres és uradalmi területeken egyaránt magán viseli a hegyvidéki sajátosságokat. Rendkívül nagy az erdőterület, viszonylag kevés a legelő, melyek egy része - Fényes Elek adatközlői szerint - az erdőkben helyezkedett el. Az uradalmi birtok részesedése az egyes falvak határában jelentős eltéréseket mutat. Általában nagy volt e rész a felső kerületben (pl. Orfűn 81%), ezúttal is az erdőborítások miatt, míg az alsóban 20-30% között mozgott. Összevetve a 18. század végi állapottal, itt is növekedés következett be. Az 1836. évi 12. tc. értelmében a káptalani birtokrészeken megkezdődött a legelők elkülönítése, ami a szemináriumi alsó kerületben többhelyütt már a polgári forradalomig sikerrel zárult. A püspök ebben az évben utasítást adott a káptalani, székesegyházi és szemináriumi uradalmak tisztviselőinek, melyek mérnökökre vonatkozó része foglalkozik úrbéri kérdésekkel is.

32 Mint a korábban idézett térképeken látszik, az uradalmi birtokok tagosítása a szemináriumi alsó kerületben nem volt túl problematikus, mivel azok összefüggő területeket foglaltak el. A legelők elkülönítése az uradalom számára a terület gyarapodásával járt. Például Szilváson 139 m. hold tiszta, 47 3/8 hold csalitos, 141 6/8 hold erdős legelő volt (= 328 1/8 hold). A 19 6/8 telekkel rendelkező jobbágyok - telkenként 5 1/2 holddal számolva - 98 6/8 holdat kaptak, közös használatra maradt 3 6/8 hold, míg az uradalom 225 5/8 holddal gyarapodott. 1844-ben e településen a tagosított uradalmi birtok 380, Szőkén 252, Keszün 157, Kökényben 388 m. holdat tett ki.

33 Bármennyi érdek fűződött is hozzá, az erdőkbe szorult legelők elkülönítését, a sok darabban fekvő szántók, rétek tagosítását a szeminárium felső birtokkerületében nem tudták végrehajtani. 1844-ben ezért csak összesítés készült az erdőkön kívüli birtokról, melyek terjedelme a 11 faluban szétszórva nem érte el az 500 m. holdat (21 hold beltelek, 181 hold szántó, 12 hold szőlő, 260 hold rét, 5 hold szérű).

34 Hasonló felmérés készült a székesegyházi területről 1840-ben, melynek célja 32 PKL Székesegyház Fasc. 57. No. 8. 33 PKL GT 81, 130. 34 PKL GT 130/b.