Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - TILKOVSZKY LORÁNT: Basch és a Volksbund (A népcsoportvezető vallomása - a történész megjegyzéseivel)

valamennyi egyesületére kiterjeszkedően véget vetett. 1940 nyaráig a Minisz­terelnökség II. osztályán működő dr. Ottlik László miniszteri osztálytanácsos jóindulatát folytán kb. 10 különféle községben megtartandó tánc-, illetve ének­tanfolyam megtartását engedélyezte kivételesen a belügyminiszter. Mi ezeket népiségvédelmi programunk szellemében tartottuk meg. 36 Mi a Volksbund eredetileg tervezett alapszabályait 1945 tavaszáig jóváhagy­va nem kaptuk meg, annak dacára ez ügyben csak kétszer jártunk el szorgalma­zásban, és sérelmet ebből az egyből nem csináltunk. 37 Ha később a kormány, főleg Kállay Miklós kormánya, működési terepünk kiszélesítését megengedte anélkül, hogy ezt alapszabályokban is biztosította volna számunkra, úgy ezt is a fentebb jelzett szellemben viseltük el, mindenkoron abban bízva, hogy későbbi időkben a rendes, törvény előírta jóváhagyást írásban is sikerülni fog elérnünk. 38 Amikor egy alkalommal Kállay miniszterelnök úr előtt panaszt tettem, hogy működésünk alapszabályszerűen még mindig igen szűk, és hogy én kénytelen vagyok néha egy-egy gyűlésen hangosabban beszélni, mint azt szeretném, hogy ezáltal engedékenységünket, amely végső fokon azonban inkább türelmesség, palástoljam, igazolásul a mindinkább kinövekvő ifjúságunk előtt, Kállay mi­niszterelnök megjegyezte, inkább legyen a beszéd hangos, s a cselekedet türel­mes, mint fordítva. Ez volt a politika, amelyet én Kállay miniszterelnök előtt egy ízben „kecske és káposzta is" mondattal igyekeztem jellemezni. 39 1945. október 18. A budapesti gimnáziumot és a hidasi polgári iskolát nem mi szorgalmaztuk, Hóman Bálint önként adta. 40 A bécsi kisebbségi egyezményről csak a reggeli újságokból értesültem. Én a megjelenés napjának délelőttjén kerestem fel dr. Ottlik László miniszteri osz­tálytanácsost a Miniszterelnökség II. ügyosztályán, és közöltem vele, hogy személyes magatartásomban épp úgy, mint gondolkodásomban és a miniszter­elnökséghez való viszonyomban ezen ún. pótszerződés dacára sem fog semmi­36 A második világháború kitöréséig 21 Volksbund-helyicsoport alakult, de azt követően, a szervez­kedési tilalom ellenére, a „népiségvédelem" (Volkstumsschutz) szellemében tartott tánc- és ének­tanfolyamok felhasználásával, már 1940 elejére a Volksbildungsverein 73 helyi csoportja került a Volksbund kezére. 37 Valójában a Teleki-kormánnyal a második bécsi döntés alkalmával, 1940. augusztus 30-án elfo­gadtatott ún. bécsi német népcsoportegyezmény tette feleslegessé a Volksbund eredetileg terve­zett alapszabályai jóváhagyásának szorgalmazását, illetve annak elmaradása sérelmezését. A nép­csoportegyezmény kijátszására irányuló magyar törekvések ellenében egy újabb, tökéletesebb egyezmény kidolgozására került sor Bäsch személyes közreműködésével, de a magyar kormány ­nyal való elfogadtatása megkísérlésétől a németbirodalmi kormány végül is eltekintett. 38 A Kállay-kormány a Volksbund által kiépített Deutscher Volkshilfe tényleges működését e szer­vezet alapszabályainak jóváhagyása nélkül vette tudomásul, ugyancsak csupán hallgatólagos hoz­zájárulásával jött létre a Wirtschaftlicher Kriegsdienst der Heimat, de a Deutsche Jugend a ma­gyar kormány által 1942. április l-jén jóváhagyott alapszabállyal rendelkezett. 39 Nem ismeretes, hogy melyik Kállay-Basch megbeszélésen történt ez, és így volt-e ezekről szó. 40 Az 1938-ban meghirdetett Volksprogram 2. pontjának követelései közt szerepelt német középis­kolák létesítése. Hóman Bálint, Teleki Pál kormányának vallás- és közoktatásügyi minisztere, 1940. augusztus 25-én tette meg ez irányban az első lépést, annak engedélyezésével, hogy a Volksbund Budapesten gimnáziumot létesíthessen. Gesztusnak szánt lépés volt ez a második bé­csi döntés küszöbén a népcsoport követeléseit támogató német birodalom felé.

Next

/
Thumbnails
Contents