Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - TILKOVSZKY LORÁNT: Basch és a Volksbund (A népcsoportvezető vallomása - a történész megjegyzéseivel)

jelentették az esetet, kifogása volt, úgy hogy Bleyer személyesen tiltotta meg nekem a Svájcra való minden további hivatkozást.

16 Amíg a megszállott területeken (Romániában és Jugoszláviában) az ottani német nemzetiség már lassan szaporodó német iskolák felett rendelkezett, addig hazánkban e kérdés még nem nyert megoldást. Nem tagadom, hogy a múló évek folyamán e kérdést illetően egy türelmetlen álláspontot foglaltam el, mert az akkori kormányok magatartását sehogy sem tudta, megérteni. Több ízben hallottam, hogy Bleyer türelmetlenségét a közismerten demokrata beállítottságú Gratz Gusztáv,

17 az egyesület elnöke, szintén osztotta, csak a türelmetlen beállítottság eredményességét vonta kétségbe. Több ízben Gratz és Bleyer karöltve próbálták, bizonyos taktikai eljárást sem kerülve meg, e zsákutcába kerülő kérdés megoldásának előbbre vitelét.

18 Bleyer halála után nekem is felajánlották az egyesület vezetését, én azonban ezt nem fogadtam el, és magam is amellett voltam, hogy dr. Kussbach Ferenc

19 lépjen Bleyer örökébe, és én magam megelégedtem a főtitkári állás betöltésével.

20 Bátaapáti beszédem miatt először három havi, majd 1936-ban (három évvel később) öt hónapi fogházra ítéltettem. A pécsi fogházban mint rab írógépkezelő dolgoztam az ügyészségen, ahol közvetlen karácsony előtt kezembe került egy, a saját lemásolásom alatt álló hivatalos irat, amelyben az igazságügyi minisztérium felszólítja az ügyészséget, közöltessenek vele mindazon ügyészek nevei, akik nem tettek eleget a miniszterelnökség rendelkezésének, amely szerint mindenki köteles nem magyar hangzású nevét megmagyarosítani, ennek meg nem történte megfelelő megokolással felküldendő. így került kezembe egy bizonyíték, amelynek alapján a Bátaapátiban tartott beszédemet időszerűnek kellett hogy tartsam, és jogosnak is.

21 16 Bäsch kihallgatása során svájci élményét hangsúlyozza, nem említi viszont azokat az élményeit, amelyek - itt nem is említett - németországi tanulmányai során érték. Nincs tudomásunk arról, hogy az akkori miniszterelnök, Bethlen István, svájci példa emlegetését kifogásolta volna Bäsch részéről. A müncheni magyar főkonzul jelentette viszont Bäsch Ferenc tanárjelölt 1926. február 22-i müncheni előadásáról a Verein Deutscher Studentenben, hogy szerinte „ein undeutsche, infame Auffassung" a birodalmi németek részéről, hogy Magyarország politikai barátságát többre tartják, mint magyarországi német testvéreik sorsát. Ez akitétel szolgáltatott okot kifogásra, annak ellenére, hogy Baschnak ez a magyarországi németségről szóló előadása, mint elismerték, „általában objektív és lojális hangnemet használt". 17 Gratz Gusztáv (1875-1946) nem demokrata, hanem liberális beállítottságú volt. 18 Gratz és Bleyer viszonyának ez a sok tekintetben helyes jellemzése nékülözi azonban annak megjegyzését, hogy Gratz kezdettől fogva helytelenítette külső politikai befolyás igénybevételét a jogos német nemzetiségi igények érvényre juttatásához, s mivel Bleyer egyre inkább ebbe az irányba haladt, jelentős nézeteltérések támadtak Gratz és Bleyer között. 19 Bleyer veje, 20 Nincs dokumentáris alátámasztása annak, hogy Bleyer halála után Baschnak bármely oldalról is felajánlották volna az egyesület vezetését. Ismeretesek viszont Bäsch törekvései Kussbach hatáskörének korlátozására. 21 Bäsch 1933 novemberében a Tolna megyei Bátaapáti községben tartott beszédében a névmagyarosítás erőltetése ellen jogosan szólalt fel, de ezt - egyes állítólagos kifejezéseiből is nagy ügyet csinálva - a magyar nemzet gyalázásának minősítették. A végső, jogerőre emelkedett ítéletbe bár külpolitikai óvatosságból kimondatlanul - már erősen belejátszott politikájának támaszkeresése a hitleri Németországban, bel politikailag pedig az ellenzékhez csatlakozása az 1935. évi országgyűlési választások alkalmával.