Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - TILKOVSZKY LORÁNT: Basch és a Volksbund (A népcsoportvezető vallomása - a történész megjegyzéseivel)

TILKOVSZKY LORANT BÄSCH ÉS A VOLKSBUND (A népcsoportvezető vallomása - a történész megjegyzéseivel) Számomra, mint a magyarországi németség történetének kutatója, eleve mellőzhetetlennek tűnt, hogy a két világháború közti és a második világháborús évek vonatkozásában összegyűjtött történeti forrásanyagon kívül megismerhessem azt a felfogást is, amelyet a magyarországi német népcsoportvezető Franz Anton Bäsch adott elő önmagáról és a Volksbundról 1946. évi népbírósági perében. Amikor 1971-ben megkaptam végre az engedélyt a peranyag tanulmányozására, abból sajátkezűleg kimásoltam mindent, ami a pert megelőző 1945. októberi államrendőrségi kihallgatások, majd az 1946. januári háromnapos tárgyalás folyamán Bäsch részéről elhangzott. Mivel a Basch-perről a maga idején csak egészen szűkszavú sajtóhíradások számoltak be, s annak anyaga a maga szövegszerűségében a későbbiekben sem vált publikussá, talán nem lesz érdektelen, ha - a meg-megélénkülő érdeklődésnek engedve - előveszem két évtizede készített másolataimat, s azokból - a jelenleg rendelkezésemre álló szűk időkeretek közt - megismertetem Önökkel azt a részt az államrendőrségi kihallgatás folytatólagos jegyzőkönyveiből, ahol Bäsch először fejtette ki összefüggően nézeteit. (A továbbiakban - a hozzá intézett kérdésekre válaszolva - részletekbe is bocsátkozott, a tárgyalás során pedig a tanúvallomásokra is reflektálva építette fel vallomását, védekezését.) A történész szerepe ezúttal arra korlátozódik, hogy a szöveghez - ahol szükséges - tárgyi magyarázatokkal szolgáljon, másrészt felhívja a figyelmet az utóbbi évtizedek történetkutatása során előkerült olyan dokumentumokra, mozzanatokra, amelyek figyelembevétele szükséges Bäsch és a Volksbund szerepének elfogulatlan, valósághű történeti megítéléséhez. Ez ugyanis a cél, nem pedig az egykori vád, illetve védelem pozícióinak utólagos további rögzítése vagy gyengítése. Bäsch vallomása a Magyar Államrendőrség budapesti főkapitányságán 1945. október 16. Zürichben születtem.

1 Kétéves koromban kerültem vissza Zsombolyára (Bánát).

2 Ott végeztem magyar elemit, Temesvárott állami főreáliskola!, ahol 1919ben érettségiztem. Svájcba szóló jugoszláv útlevéllel jöttem Budapestre. Felvet1 1901. július 13-án született, egy ott munkát vállaló bánáti bádogos és egy svájci német nő házasságából. Egyetlen gyermek volt. 2 Német neve: Hatzfeld. E Torontál megyei nagyközséget az 1920-i trianoni békeszerződés a Szerb-Horvál-Szlovén Királyságnak ítélte oda. de 1924. áprilisában az átengedte Romániának. Neve ezután: Jimbolia.