Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

TANULMÁNYOK - HUDI JÓZSEF: A nemesi községek szervezete a XVIII-XIX. században

nagy ritkán fordult csak elő, hogy a közjövedelmek herdálása miatt büntetőeljárást indítottak az egyes elöljárók ellen. A számadásvizsgálat alkalmával rendszerint jelen volt a járási szolgabíró vagy segédje (az esküdt), de ők sem léptek fel kellő szigorral. Jól ismerték a helyi viszonyokat, nemegyszer helybéli születésűek voltak, s ha rendben mentek a dolgok, elnézték az elöljárók „tévedéseit". Az elöljárók cserében gondoskodtak arról, hogy a kiszálló megyei uraknak kedves vendéglátásban legyen részük, s ünnepi asztalukra bőven kerüljön a lőtt vadakból, erdei gyümölcsökből, a község pénzén vett citromból, narancsból, tengeri halból. Teltek az évtizedek, de a mentalitás nem változott. Zsoldos Ignác még az 1840-es évek végén is úgy látja, hogy gyakori a „jöttünk, mentünk, ettünk, ittunk; elkelt 100 forint"-forma „summás" számadás. Éppen ezért a szolgabírák lelkére köti, hogy még a tisztújítás előtt ellenőrizzék a községi számadásokat, hogy fennakadás ne legyen később az adószedésben.

68 Nem csak a szolgabíró adminisztrációjával volt gond, hanem a községével is. Nem számított ritkaságnak, hogy az elöljárók - mintegy eltekintve az egyem felelősségvállalástól - közösen állították össze a községi számadásokat. Mencshelyen pl. 1836-ban az elöljárók egy nap alatt állították össze a számadásokat, s ezalatt fejenként megittak 5-5 icce bort.

69 Biztosak lehettek abban, hogy a közgyűlés a tanácsülésen elfogyasztott ételt-italt reprezentációs költségként ellenvetés nélkül jóvá fogja hagyni, hiszen a tisztújítás után a választők is a község költségén „ünnepeltek". A fejlett magántulajdonosi tudat (a fundusok, földek-rétek magántulajdonban voltak) jól megfértek a közvagyon (jövedelmek, legelők, erdők, tavak) fosztogatásával. A legfejlettebb önkormányzattal bíró Sz.entgálon a XVIII. század hetvenesnyolcvanas éveiben a közjövedelmeknek évente kb. 1/10-ét herdálták el, használták fel személyes célokra.

70 Az erdők zár alá vételének hátterében mindenütt súlyos társadalmi konfliktusok húzódtak meg: a harc az erdőjogok felosztásáért folyt, s a szabályozással többnyire a nincstelen „kecsketartó" rétegek szorultak ki az erdőhasználatból. Ugyanez történt a közlegelőkkel is.

71 A nemesi községek elöljárósága számára a könyvkultúrát a XVIII. századtól kezdve a népnek szánt tömegkiadvány, a kalendárium jelentette. A kalendáriumot már a maga korában is sokféle előítélettel bástyázta körül a „magas kultúrát" termelő és fogyasztó literátori réteg, s annak nyomán az irodalom- és kultúrtörténet. Hogy valójában milyen szerepet játszott e műfaj az ipari-természettudományi világkép kialakításában vagy a néptömegek olvasóvá nevelésében, arra csak az utóbbi időben figyelt fel a kutatás.

72 Az évi rendszerességgel 1-2 példányban megvásárolt kalendáriumokban a nemesi község elöljárósága megtalált mindent, ami érdekelte: a vallási irodalomtól a történelmi elbeszélésekig, a naptártól az időjősláson át a vásárok és hivatalok jegyzékéig sok hasznos és praktikus tudnivalót. 68 Zsoldos 1842. 174-175. 69 VeML Mencshely, tb. jkv. 1836. június 1. 70 Maksay 1973. 295. 71 Maksay 1973. Hudi 1991a., 1993b. 72 Urbán 1986. Kovács i. 1989.