Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - HUSZÁR ZOLTÁN: Jótékonykodás és befolyásolás (A DGT és Pécs kapcsolatának szociálpolitikai vonatkozásai az 1920-30-as években)

2/a. táblázat Név 1929 1930 Tuska János csendőr 37.5 37.5 Csordás jános csendőr 5 37.5 Bányai Géza jegyző 60 _ Schmidt József adóügyi jegyző 40 40 Gomhánovics Lajos jegyző _ 60 Postamesternő 20 20 Mikó Nándor állomáselöljáró 37.5 37.5 Sirovica Simon állomási alkalmazott 37.5 _ Lajkó Mihály _ 37.5 Horváth Lajos kántor-tanító 20 20 A jótékonykodás és a befolyásolás területei egymástól jól elkülöníthetők, de sok vonatkozásban szoros kapcsolat van közöttük. Egymáshoz való viszonyukat egy adott kor társadalmi szituációjában mindig nehéz elkülöníteni. Mindkettőnek van közvetett, vagy közvetlen „haszna", akár az adományozó, akár az adományt elfogadóra gondolunk. E folyamat vizsgálata azért sem egyszerű feladat, mert ezen szférák történései - különösen az utóbbié - általában informálisan zajlottak. Ha egyáltalán készült az „ügyletről" dokumentum, azt az esetek nagy többségében a dolog aktualitásának elmúltával megsemmisítették, vagy „nem irattározták". Jelen forrásunk fennmaradásának története ismeretlen. Mégis feltételezem, hogy ennek megléte a DGT szakapparátusának monarchiabeli hagyományokra visszanyúló precizitásán, pontosságán alapult. Nagyon valószínűsíthető, hogy a tárgyalt időszak előtt és után is fenntartott a DGT hasonló társadalmi kapcsolatokat, de ezek dokumentumai eddig még nem kerültek elő. Ismereteim szerint a pécsi közéletre vonatkozó ilyen jellegű forrást még nem publikáltak. Pedig hipotetikusan felvethetjük a kérdést: Vajon csak a DGT-nek volt a fentihez hasonló kapcsolatrendszere kora társadalmi világával? Mindezek miatt tartottam fontosnak az egész forrás közlését. Úgy gondolom, az anyagban szereplő adatok megismerése után jórészt egyértelműen eldönthető, melyik esetben történt jótékonykodás és mikor befolyásolás. Amikor egy árvaház, egy sportegyesület, vagy egy képkiállítás kapott ingyenszenet, hogy csak néhányat említsünk, a jótékonykodást fedezhetjük fel. De amikor a (fő)szolgabírók, vám-, ill. pénzügyőr (fő)tisztek, lapszerkesztők listáját olvassuk, akkor nagy valószínűséggel a befolyásolás területére érkezünk. Mindez természetesen szociális, morális következtetések levonását is lehetővé teszi a befolyásoló, ill. az azt elfogadó félre vonatkozóan is. Ezen utóbbi következtetés viszont már a történeti kutatástól távolabbi területekre vezethetne bennünket. Forrásunk részletes elemzése túllépné a jelen munka terjedelmi kereteit, de úgy hiszem, az önkényesen kiragadott példák is jól bizonyítják az adományozás legalább kétirányú voltát.