Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - SZILÁGYI MIHÁLY: Zsidó szellemi élet Tolnában a két világháború között

A kommün bukása után Varjast a lelkek megfertőzésével vádolták meg és a szellemi konkolyhintés „fősátánjának" titulálták. A váci fegyházban az az ötlete támadt, hogy Dosztojevszkij dokumentumkötetét („Följegyzések a holtak házából") kiegészíti saját börtönbeli életének megfigyeléseivel. Tűhegyes tintaceruzával, tenyérnyi lapocskákra leírta és Bécsbejuttatta „A börtönélet pszichológiája"-^ amit ott kiadtak és angolra is lefordították. Illyés Gyula és barátai tervet dolgoztak ki Varjas Sándor megszöktetésére. Ő azonban a fegyházmorzén lekopogott üzenetből megtudta, hogy neve rajta van a G. V. Csicserin szovjet külügyi népbiztostól jóváhagyott fogolycserejegyzéken, s ügy határozott, hogy nem hagyja magát Nyugatra szöktetni.

32 Nagy ajándéknak tartotta, hogy Oroszországba kerülhet.

33 Még nem sejtette, hogy mi vár rá Moszkvában. Kezdetben zavartalanul tanulmányozta a logika tárgykörébe vágó filozófiai könyveket, megtanult jól oroszul. Mindkét átfogó monográfiája orosz nyelven jelent meg: „Az újkori filozófia története" (1926), „Logika és dialektika" (1928). Népszerűsítő célzattal megírta a „Lenini dialektiká"-t. Az idealizmussal és a vallással a dialektikus materializmus visszatükröződési elmélete pozíciójából száll szembe, mondván: „A vallás dogmái nem teljesítik a tudományos hipotézis egyetlen kritériumát sem."

34 Varjas elemezte a szaktudományok filozófiai vetületét is (pl. a jelenkori fizika problémái, az anyag és attribútumai), s illőnek tartotta beállni a polihisztor Marx dicsőítőinek sorába. Ezért a „huomo universale" Marx Károly matematikai zsenialitásának bemutatására vállalkozott. Cikke Bécsben jelent meg németül (okát nem ismerjük). K. Milonov szovjet filozófus, a szakmai folyóiratokat markukban tartó deborinisták egyik vezéralakja kezébe került Varjas cikke („Marx als Mathematiker". Wien, 1924.) és szemére veti a szerzőnek, hogy egyetlenegyszer sem hivatkozik Marxra, ezért a „téma egész kifejtése nem elégítheti ki a marxistát." A moszkvai „A Marxizmus Zászlaja Alatt" 1924. augusztus-szeptemberi számában megjelent recenzióra Varjas magabiztosan vág vissza a folyóirat decemberi számában: „Milonov elvtárs nem tudja, hogy tulajdonképpen kit bírál: engem vagy Marxot... Mindazok a nyilak, amelyeket felém repít, nem engem, hanem Marxot érik."

35 Varjasnak egyre több munkáját kezdték ki a Szovjetunióban.: Azzal vádolták, hogy nem tiszteli vitapartnereit, arrogáns (a cinikus hangvétel csakugyan nem állt távol tőle!), és nem egy esetben V. Aszmusz filozófusnak „viharos filippikát vágott a fejéhez."

36 - Míg kezdetben a tanulmányai körül fellángoló viták, érvek és ellenérvek termékenyítőleg hatotlak Varjas filozófiai fejlődésére, élete utolsó 10 esztendejének működéséről (1929-1939), publikációiról nincsenek ismereteink. A filozófiai szaklapok nem voltak hajlandók Varjas cikkeit közölni, ezért ő meglátogatta V. M. Molotovot a hivatalában. Elpanaszolta neki, hogy a vele rokonszenvező 32 Illyés Gyula id. mű 345., 481., 564. 33 Varjas 1919. óta a kommunista párt tagja. 1922-ben került Moszkvába. 34 Varjas Sándor: Válogatott filozófiai tanulmányok. Akadémiai Kiadó, Bp. 1971. Orosz nyelvről fordította és a kötetet szerkesztette Selmeczi József. 34. Logika és dialektika 630. 35 Varjas Sándor: Marx als Mathematiker. Ein Beitrag zur Entwicklung der marxischen Dialektik. Wien. Internationale Presse Korrespondenz. 1924. 29. sz. - Varjas Sándor: Válogatott filozófiai tanulmányok. 265. 36 Varjas Sándor: Válogatott filozófiai tanulmányok, 455.