Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - RAYMANN JÁNOS: Hamis 100 koronások a megszállt Pécsen (1918-1921)

RAY MANN JÁNOS HAMIS 100 KORONÁSOK A MEGSZÁLLT PÉCSEN (1918-1921) Az első világháború végén, a Belgrádban aláírt fegyverszüneti egyezmény Pécs városát és Baranya nagyobb részét, az antant képviseletében megszálló szerb királyi katonaság kezébe juttatta. Az ideiglenes katonai megszállás 1918. november 14-től 1921. augusztus 20-ig tartott. A szerb-horvát-szlovén királyság, az ideiglenesen megszállt területeken is végrehajtotta az Osztrák-Magyar Bank bankjegyeinek első úgynevezett statisztikai felülbélyegzését, amelynek az volt az eredeti célja, hogy az új délszláv állam területén forgalomban lévő korona pénzjegyek mennyiségét számba vegye. Baranya, a Hegyháti járás kivételével az SHS királyság katonai ellenőrzése alatt elszakadt és elszigetelődött az anyaországtól. Ez az elszigeteltség oda vezetett, hogy a gazdaság vérkeringése is a Balkánhoz igazodott, hiszen árut csak onnan tudtak kapni és csak abba az irányba voltak képesek szállítani. Ez az állapot azt eredményezte, hogy a város területén még viszonylag tetemes összeget jelentő „kékpénz" délre vándorolt és rövid időn belül olyan méreteket öltött a pénzhiány, hogy az már a helyi gazdaság teljes összeomlásával fenyegetett. Az üzemek, vállalatok már nem tudtak bért fizetni, akadozott a kiskereskedelem, kiürültek a bankok tartalékai is. Tovább rontotta a helyzetet, hogy a szerbek lefoglalták és elszállították a bankokban elhelyezett közpénzeket. De nem lehet eltekinteni a megszálló katonaság eltartási költségeitől sem, mert azok is a várost terhelték, csak jóval később és csak részben térítették meg. Valamint nem hagyható figyelmen kívül a forgalomból kirekesztett 25 és 200 koronások mennyisége sem. Ezért a város működéséhez sem állt már rendelkezésre semmi pénz. A város vezetősége a jelentősebb pécsi bankok támogatásával és közreműködésével, helyi forgalomra szánt szükségpénz kibocsátásával kívánt úrrá lenni a kialakult lehetetlen helyzeten. 1919. április 9-ével 10, 20, 50 és 100 koronás városi pénzjegyeket bocsátott ki és hozott forgalomba 10 millió korona összértékben. Mivel a kiadott pénzmennyiség hamar megcsappant a nagy kereslet miatt, még a vidék is elfogadta, sőt a vidéki bankok is kérlek belőle saját, hasonló gondjaik enyhítése érdekében. Ezért újabb kiadás vált szükségessé. Április 14-től 29-ig folyamatosan ki is bocsátottak és forgalomba hoztak újabb 10 milliót, de most már csak 20 és 100 koronás címletekben. A városi pénz jól betöltötte szerepét. Eleinte még magasabb árfolyama volt, mint a „hivatalos" pénznek, az egyszer bélyegzett osztrák-magyar koronának. Mivel a város vagyonával szavatolta értékét, amelyet a lakosság ismert, viszonylagos értékállósága nem volt meglepő. De nyilván ezt bizonyítja az a tény is, hogy a városi 100 koronást hamisították. A helyi forgalmú szükségpénz értékét kikezdő árnyoldalak, csak később jelentkeztek.